EU: a várható élettartam növekedése lelassult

Az Európai Unióban a várható élettartam az egyik legmagasabb a világon, a várható élettartam folyamatos növekedése azonban lelassult, és továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak az országok között és az országokon belül is - közölte közös jelentésében az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön.

Az Egészségügyi pillanatkép: Európa című 2018-as adatokat tartalmazó jelentés szerint a várható élettartam a közelmúltban gyorsan és folyamatosan emelkedett az uniós tagállamokban. 2011 óta azonban ez a növekedés jelentősen lelassult. A várható élettartam nem csupán a nemek, hanem a társadalmi és gazdasági helyzet szerint is nagy egyenlőtlenségeket mutat. A megállapítás szerint az alacsony iskolázottságú, 30 éves férfiak az EU-ban átlagosan mintegy 8 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint az egyetemi végzettséggel rendelkezők.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa szerint az egészséges életmód népszerűsítésére és az olyan kockázati tényezők kezelésére irányuló erőfeszítések révén, mint a dohányzás vagy a testmozgás hiánya, sokkal több éltet lehetne megmenteni. Mint közölte, a megelőzés javításával és az egészségügyi beavatkozások hatékonyabbá tételével a korai halálozás elkerülhető lenne - vélekedett.

A dokumentum rámutat, hogy több uniós országban ugyan csökkent az alkoholfogyasztás, a serdülőkorúak legalább 40 százaléka azonban rendszeresen fogyaszt alkoholt. A súlyos alkoholfogyasztás továbbra is fontos népegészségügyi problémát jelent - húzták alá.

A tájékoztatás szerint a magas jövedelmű háztartásoknál ötször annyi alacsony jövedelmű háztartás számolt be arról, hogy nem férnek hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz.

A jelentés szerint 2015-ben több mint 84 ezren haltak meg Európában mentális egészséggel kapcsolatos probléma következtében. Az ilyen jellegű problémák teljes költsége a becslések szerint évente több mint 600 milliárd eurót tesz ki. A jelentés ezért a mentális egészség javítását és a mentális zavarok megelőzését szorgalmazza, ezen kívül sürgeti az olyan kockázati tényezők kezelését is, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás. Továbbá a korai halálozás visszaszorítására, az ellátáshoz való általános hozzáférés biztosítására és az egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítésére szólít fel.