Három dimenzióban, a tér bármelyik irányában előállítható a rekonstrukciós kép.
„Az MR előnye, hogy 5-6 oldalról közelíti meg az adott elváltozást, a kiterjedését pedig köbcentiméterenként képes elemezni" – mondta Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpontjának igazgatója. „Így három dimenzióban, a tér bármelyik irányában lehetséges rekonstrukciós kép előállítása, ami megkönnyíti az idegsebész munkáját" – idézi a Semmelweis Figyelő.
Az MRI, tehát a mágneses rezonancia alapú képalkotás alapelvét a 70-es években fedezték föl. A Semmelweis Egyetemen Európában az elsők között működött ilyen készülék, a 80-as évek közepétől. Jelenleg 3 teslás, azaz nagy térerejű gépet használnak, amely kiépítettségénél fogva a kontinensen működő egyik legmodernebb darab.
„Kutatásaink szerteágazóak. A szülés során fellépő komplikáció miatt oxigénhiányos állapotban világra jövő csecsemőkről kiderítettük, hogy a testhőmérsékletük csökkentésével, az anyagcsere-folyamatok lassításával javítható az állapotuk. Az MR-spektrosztkópiás és diffúziós mérések megbízhatóan jelzik az agykárosodás helyét és mértékét, amiből következtetni lehet annak kiváltójára is, valamint a felépülés esélyeire. Nagyon érdekes még az úgynevezett egésztest-diffúziós mérés, amivel a limfómás gyerekeknél meg lehet ítélni, hogy az adott elváltozás tartalmaz-e élő tumorsejteket vagy nem.
A terápiára vonatkozóan korábban merev protokollok voltak érvényben, így az arra mutatott választól függetlenül a betegeknek végig át kellett menniük egy kezelési sémán. Most személyre szabott gyógyításra van lehetőség a kemoterápiák között végzett MR-vizsgálattal. Ezáltal óriási mennyiségű sugárdózistól lehet megkímélni pácienseket. Korábban ugyanis 100-150 évnek megfelelő háttérsugárzást kaptak pusztán a diagnosztika kapcsán" – hangsúlyozta a technológiai fejlődés fontosságát Dr. Rudas Gábor, aki egy kilencéves kislány leletén mutatta be az eljárást. Bemutató videón az egyetem oldalán.