Feltételekkel támogatják a kötelező kamarai tagságot

A BKIK 55. küldöttgyűlésén csütörtökön egyhangúlag elfogadott állásfoglalásban rögzítették, hogy a kötelező kamarai tagságot csak olyan módon szabad bevezetni, ha az a vállalkozások számára többletköltséggel nem, de többletjogosítványokkal jár.

A BKIK küldöttei nem támogatták a kamarai működés centralizálására irányuló elképzeléseket, mert szerintük továbbra is meg kell hagyni a területi kamarák önállóságát, a kamarai rendszer alulról szerveződését. A BKIK küldöttei elfogadhatatlannak tartották azt a tervet, amely egyfajta kvótarendszer bevezetésével a nagyvállalatokat hozná kedvezőbb helyzetbe a kamarákon belül, ezért ragaszkodnak az "egy tag, egy szavazat" elv korlátok nélküli fenntartásához.

A küldöttgyűlést követően Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke az MTI-nek elmondta: a kamarai rendszer továbbfejlesztéséről beszélve azt kell szem előtt tartani, hogy mi jó a vállalkozásoknak. Csak az a jó, ha a kötelező kamarai tagság nem okoz többletterhet - szögezte le.
A BKIK elnök kifejtette: a vállalkozások nagy része a kötelező regisztrációhoz társuló 5 ezer forint kamarai hozzájárulást tisztességesen megfizeti, ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a kamarai rendszer jövőjéről lehessen beszélni. A vállalkozások egy része az 5 ezer forinton felüli fizetési kötelezettséget már pluszteherként élné meg - tette hozzá.

Ki kell mondani, azt is, hogy elképzelhetetlen olyan működési mechanizmus, amely a kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képességét korlátozná a nagyvállalatokkal szemben - hangsúlyozta a BKIK elnöke, aki szerint a kamarai rendszer előnye, hogy helyben van, megtalálható a megyékben, a városokban és a főváros kerületeiben, a vállalkozók mindennapjait látják. A területi elv feladatása a kereskedelmi és iparkamaráknál nemcsak a 160 éves múlt miatt helytelen, hanem a vállalkozások szempontjából sem lenne helyes döntés - tette hozzá a BKIK elnöke.