• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyilkos óriásvihar, monszuneső, hőhullám

Hírek Forrás: MTI

Több mint félmillió embert öltek meg a szélsőséges időjárási jelenségek 1996 óta - figyelmeztetnek a környezetvédők.

Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások - áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet kedden mutatott be Bonnban és Marokkóban.

A globális klímakockázati index (CLRI) az 1996 és 2015 közötti időszakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A leginkább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, amelyek 1998-ban, 2008-ban és 2012-ben pusztítottak ezekben az országokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat.

Tavaly Mozambik és Malawi, valamint a karibi Dominikai Köztársaság volt a leginkább érintett ország. Az afrikai országokban 2014 és 2015 fordulóján monszunesők pusztítottak, a Dominikai Köztársaságban 2015 augusztusán az Erika nevű trópusi vihar tombolt. A Germanwatch számításai szerint a Dominikát ért károk a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát teszik ki.
Magyarország a klímakockázati index országokat rangsoroló listáján a 109. helyre került.

A Germanwatch a Munich Re világszerte tevékeny viszontbiztosító konszern adataira építve adja ki minden évben az indexet, az idei a 12. jelentés. Azt számítják ki, mennyire súlyosan érintik az egyes országokat a viharok, hőhullámok, áradások a halálos áldozatok számát és a közvetlen gazdasági veszteséget tekintve, a népesség méretének és gazdasági erejének figyelembe vételével.

A Germanwatch a marokkói ENSZ klímakonferenciára utalva kiemelte: indexük figyelmeztető jelzésként értelmezhető, a klímaváltozás miatt bekövetkező időjárási szélsőségekre ugyanis alkalmazkodással és megfelelő intézkedésekkel fel lehet készülni.
A szakértők abból indulnak ki, hogy a klímaváltozás sok helyen okozhat erőteljes időjárási szélsőségeket. A meleg levegő például több vizet vesz fel, ami több csapadékot eredményez. A következmények azonban regionálisan eltérőek lehetnek. Az index szerint 2015-ben az esők, áradások és földcsuszamlások okozták a legtöbb kárt világszerte.

A szervezet utalt arra is, hogy elsősorban a szegényebb országokat érintik erőteljesen a szélsőséges időjárási jelenségek. Az 1996 és 2016 között tíz leginkább érintett országból kilenc alacsony egy főre jutó bevételű fejlődő ország.

A marokkói klímakonferencián többek között arról is tanácskoznak a részt vevő országok, hogyan támogassák a különösen sebezhető, szegény országokat, hogy megbirkózzanak a klímaváltozás következményeivel.