Három évig perelhetnek a végkielégítésért

2018-ban fogadta el az Országgyűlés a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely jelentős változásokat hozott.

Egy orvos korábban pert indított, mert nem kapta meg a végkielégítést, miután nem akart honvédelmi alkalmazott lenni. A Fővárosi Törvényszék viszont megszüntette az eljárást, mert szerintük későn adta be a keresetét. A Kúria most elsőfokon az orvosnak adott igazat, írja a hvg.hu.

2018-ban fogadta el az Országgyűlés a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a Magyar Honvédség civil alkalmazottai 2019 elejétől "honvédelmi alkalmazottként" dolgozhatnak tovább. A törvény értelmében a dolgozók bérét megemelik, de szakterületükön elméleti honvédelmi képzésen kell részt venniük és egyéb kötelezettségek is hárulnak rájuk, többek között a munkáltató előzetes értesítés nélkül elrendelheti, hogy az alkalmazott ügyeletet teljesítsen. A törvény szigorúan korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot és gyülekezési jogot, és az alkalmazottaknak még a külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Egy ápolónő, aki ugyan nem volt katona, de a Honvédkórházban dolgozott, így honvédelmi alkalmazottnak sorolták volna be, nem volt hajlandó elfogadni a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá a nyilatkozatot. Azok, akik ugyanígy tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után, az ötgyermekes anyuka viszont 2019 elején pert indított, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését. Az ápolónő képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látta el, és elsőfokon meg is nyerték a pert.

Több orvos hasonló ügyében azonban megszüntette az eljárást a Fővárosi Törvényszék, írta keddi közleményében blogján a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédő szervezet szerint azért, mert a bíróság álláspontja szerint a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén az általánosan irányadó munkaügyi szabálytól eltérően nem három éven belül lehet pert indítani, hanem csak harminc napon belül.

Az egyik orvos pere felkerült a Kúriához, miután a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást, mert a kereset elkésett. A Helsinki Bizottság ezt a végzést megfellebbezte, a Kúria pedig egyetértett a szervezettel.

„A felperes által állított munkáltatói felmentés alapján járó végkielégítés az általános igényérvényesítési határidőn, a három éves munkajogi elévülési időn belül követelhető" - közölte a Kúria.

A perek most folytatódnak, van, amelyik elsőfokon, van, amelyik másodfokon.