Hasmenéses járvány: továbbra sem vagyunk betegek

Hazánkban továbbra sincs a német járvánnyal összefüggésbe hozható megbetegedés – erről tájékoztatta az dr. Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos a sajtó képviselőit pénteken. Az országos tisztifőorvos körlevelének megfelelően az egészségügyi szolgáltatók kiemelt figyelemmel kísérik a németországi járvánnyal összefüggésbe hozható esetek diagnosztikáját.

Dr. Szabó Enikő arra hívta fel a figyelmet: a Nyugat-Európában előforduló hasmenéses megbetegedések miatt nincs szükség az utazások elhalasztására. Az utazók fokozottan tartsák be az általános személyi és élelmiszer-higiénés szabályokat: elengedhetetlen a gyakori kézmosás (WC használat, illetve zsúfolt helyen való tartózkodás után feltétlenül). Amennyiben folyóvízben történő kézmosásra nincsen mód, baktericid (baktériumölő) hatású kéztörlőkendő használata javasolható. A német járványügyi hatóságok fokozott óvatosságra intenek, így a Németországban tartózkodók vagy oda utazók ne fogyasszanak nyers, hámozatlan zöldségeket, csak főzött, sült vagy párolt, azaz megfelelően hőkezelt zöldségféléket egyenek.

A 2011. május elején kezdődő, elsősorban észak-németországi területről kiinduló hasmenéses járvány során 2011. június 2-ig 1213 igazolt esetről tud a német járványügyi hatóság, míg a fertőzés súlyos szövődménye, a hemolitikus urémiás szindróma (HUS) eddig 520 esetben fordult elő – tájékoztatta a sajtót dr. Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinika tudományos főmunkatársa. A fertőzést egy baktérium okozza, amely az Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik. Az aktuális járványt okozó baktérium pontos laboratóriumi azonosítása megtörtént (HUSEC041 vagy E. coli O104:H4), a kimutatására alkalmas gyorsteszt kifejlesztésre került. A lappangási idő (a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig) általában 4, maximum 8 nap. A járványt a közönséges bélbaktérium olyan törzse okozza, amely többféle kórokozó tulajdonságot „szedett össze", és így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszva áthatolni és toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését.

A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású és spontán meggyógyul. A betegek egy részében azonban súlyos, életveszélyes szövődmény alakulhat ki (HUS), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős (shiga-like toxin 2), amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vérrögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. A fertőzést senki ne kezelje otthon, ne vegyen be orvosi ellenőrzés nélkül antibiotikumot vagy székfogót! Az orvos felkereséséig a legfontosabb a nagy mennyiségű folyadékpótlás.

A témában további hasznos információ az ÁNTSZ (www.antsz.hu), az Országos Epidemiológiai Központ (www.oek.hu), valamint a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratóriuma honlapján (http://www.kutlab.hu/122-29545.php) található.