Hipnózis a daganatos betegségek kezelésében

A módosult tudatállapot a szubjektív élménymintázatok olyan időleges megváltozása, amely jól elkülöníthető a normális éber tudatállapottól. A módosult tudatállapot akár spontán, például alvás vagy autóvezetés közben, azaz ingerszegény környezetben is felléphet. Máskor erős érzelmi hatásra, például természeti katasztrófa vagy szülés alatt alakul ki. Ilyenkor szubjektív élményeink a megszokottól eltérő más mintázatot öltenek: figyelmünk, környezetünk észlelése, képzeleteink, fantáziavilágunk, emlékezési képességünk, élményeink feldolgozása megváltozik. Felborul a tér- és idő érzékelésünk, változik a testképünk és az önkontrollunk sérül - olvasható a Semmelweis Figyelőn.

Nem egyszerűen alvásról van szó

A módosult tudatállapot kialakulása képalkotó eljárásokkal is igazolható. Sokan alvásszerű állapotnak tartják - tévesen. Egyetlen vizsgálat sem írt le alvásra jellemző EEG-mintázatot például hipnotizáltak agyában. Sőt, Bányai Éva nevéhez olyan hipnózis-előidéző eljárás is fűződik, mely során élénk fizikai aktivitás és éberség mellett jött létre hipnotikus transz.

Ugyancsak a professzor asszony figyelte meg, hogy hipnózis elején a bal, majd a jobb agyfélteke aktivitása volt megfigyelhető. A bal féltekére a logikus gondolkodás, beszéd és sejtes immunitás serkentése jellemző, a jobbra az érzelmek, zsigeri információk észlelése illetve a külső és belső világ közötti kommunikáció feldolgozása. A hipnózis balra tolódásával tehát könnyebbé válik az érzelmek verbalizálása; jobbra tolódásával pedig az immunrendszer válik serkenthetővé. Ezeken felül még fizikai javulásról is beszámoltak sok esetben.

Stresszhatásra is felléphet

Azt, hogy mi a stressz, sajnos senkinek nem kell magyarázni, mindegyikünk megtapasztalja élete során kisebb-nagyobb mértékben. Talán az is ismerős, hogy ilyenkor sokkal érzékenyebbek vagyunk a külső ingerekre, felnagyítjuk azokat és befolyásolhatóbbakká válunk. Egy daganatos betegség önmagában stresszforrás, sőt, több tanulmány is igazolja, hogy a rosszindulatú elváltozások kialakulásban az egyéb kockázati tényezők mellett a depressziónak és a stressznek is lényeges szerepe van.

„Tekintve, hogy a közép-kelet- európai régióban Magyarországon a legnagyobbak a daganatgyakorisági és halálozási mutatók, minden lehetőséget meg kell ragadnunk ennek javítása érdekében" – írja Jakubovits Edit A hipnózis alkalmazásának indokai a daganatos betegek komplex terápiájában c. tanulmányában a Magyar Onkológia c. szaklapban. „A súlyos stressz módosult tudatállapotot idéz elő, amely egyfajta spontán hipnózisként értelmezhető" – fogalmazott a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karának szakembere. Ez történik például a daganat diagnózisának közlésekor.

A rossz hírt közlő orvosnak is fel kell készülnie

A stressz által kiváltott tudati változások iránya és mértéke függ attól, hogy mi váltotta ki azt, az egyéni személyiségi vonásoktól és a társas támasz jelenlététől vagy hiányától. Maradhat negatív, de spontán pozitív irányba is tolódhat. Abban az esetben, amikor ez negatívba fordulna át, hipnózissal és hipnoszuggesztív módszerekkel pozitív irányba terelhető – ez az onkopszichológia lényege.

„Transzállapotban a betegek elszakadnak a realitástól, nem a megszokott, felnőtt módon kommunikálnak" – írja Jakubovits Edit. Daganat diagnózis közlése után a beteg negatív transzállapotba kerülhet. A stressz ugyanakkor növeli a mind a pozitív, mind a negatív szuggesztiók iránti fogékonyságot – ezért hipnózisban az erőforrásaink teljes kiaknázása révén a pozitív külső ingerek segíthetik a gyógyulást illetve az orvos-beteg interakciót.

„A formális hipnózis az onkopszichológia területén ma már egy elfogadott módszer, habár bizonyított lehetőségeihez képest kevésbé ismert és használt. Az onkológia most kezdi az előnyeit felfedezni. A hipnózisnak nemcsak kognitív/magatartás-terápiás vonatkozásai vannak, hanem ezzel vagy más eljárásokkal, például analízissel integrálva, sőt akár önálló módon, mind a prevenció, mind az onkológiai ellátás, a rehabilitáció vagy a palliáció folyamatában támogathatja az onkopszichológusok egyre növekvő munkáját" – írja a tanulmány összefoglalójában Jakubovits Edit.