Idén a velünk élő tudományt mutatják be

Hogyan működnek iránytűként a baktériumok? Miként élesíti látásunkat az orvosi lézer? Mi köze a robotoknak a közlekedéstervezéshez? Ezekre és sok más kérdésre választ kaphatnak azok, akik részt vesznek a Magyar Tudomány Ünnepe idei több mint 100 rendezvényből álló eseményfolyamának programjain. A Magyar Tudományos Akadémia által 10 éve gondozott Magyar Tudomány Ünnepe idén a velünk élő tudományról szól. arról, hogy a felfedező kutatások eredményei hogyan válnak a mindennapi életben alkalmazható termékké.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2013 rendezvényének most megnyílt digitális felülete a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (mta.hu/tudomanyunnep) a programok áttekintéséhez és a részvétel megtervezéséhez nyújt áttekintést. A programkalauzban az érdeklődők az egyes események időpontjairól, helyszínéről, az előadókról, a programok tartalmáról és résztvevőiről, a tudományos témák összefüggéseiről tájékozódhatnak.
A veszprémi nyitóünnepséggel kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek felfedező kutatásokon alapuló célzott fejlesztések révén születtek meg, és jelen vannak mindennapjainkban, egyebek mellett infokommunikációs eszközeinkben, intelligens háztartási gépeinkben vagy hatékony gyógyszereinkben. A Velünk élő tudomány rendezvénysorozatai rávilágítanak arra, miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége.

Minden új termék létrejöttét megelőzi egy új, eredeti gondolat megszületése. Ahhoz, hogy az új tudományos irányt meghatározó felfedező kutatás eredményeiből az emberek életét megkönnyítő termék legyen azonban idő és a tudomány jelentőségét felismerő gazdasági szereplők közreműködése szükséges. „A tudomány megrendelői" című konferencián különböző ágazatokhoz tartozó nagyvállalatok vezetői saját cégeik példájával szemléltetik, hogy miként érvényesülnek egyszerre a tudományos és gazdasági szempontok egy-egy fejlesztés megvalósulása során. A gazdaság szereplői bemutatják, hogy milyen célok, stratégiák és perspektívák vezetik őket megrendelőként, amikor a tudomány műhelyeihez fordulnak - emelték ki a programajánlóból a szervezők.

Az évek óta nagy sikerű „Diákok az Akadémián" rendezvény idén új elemmel egészül ki. Az InnoDiákok Fórumán az ifjú nemzedék tehetséges képviselői számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. A kutatói pálya iránt már fiatalon elkötelezett diákok eredményeit mentoraik, akadémikusok, kutatatásvezetők ismertetik. Az érdeklődők a rendezvény oldalán regisztrálhatnak.

November 19-én, kedden 16 órától Bor Zsolt akadémikus nyilvános előadásán a lézeres szemsebészet legfrissebb eredményeit ismerteti. A magyar kutatók felfedezéseit hasznosító új műtéti eljárások rövid- és távollátásban, illetve szürke hályogban szenvedő betegek millióit segíthetik hozzá az éles látáshoz. A világban évente több millió, vagyis óránként több mint ezer ilyen műtétet végeznek. A jelenleg elterjedt műtét során ultrahangos műszerrel eltávolítják az elhomályosult szemlencsét, majd helyére műlencsét ültetnek. Egy új, magyar kutatók közreműködésével kifejlesztett lézeres technikával eddig már 200 ezer műtétet végeztek a világban, és jó okunk van bízni benne, hogy ez az eljárás hamarosan kiszorítja az ultrahangos technológiát. Egy biztos: páciensben nem lesz hiány, hiszen jelenleg világszerte mintegy 25 millió szürkehályogműtétet végeznek évente.

A Magyar Tudomány Ünnepe idején, november 18. és 22. között a Kutatóhelyek tárt kapukkal rendezvénysorozat keretében az MTA kutatóhelyei ismét megnyílnak az érdeklődők előtt. A népszerű programokon a látogatók betekinthetnek a kutatóközpontok és kutatóintézetek munkájába és laborlátogatások, előadások, színes programok révén ismerkedhetnek meg a tudomány világának érdekességeivel. Az MTA SZTAKI által fejlesztett ingyenes alkalmazás, a Guide@Hand révén a Tudomány Ünnepének az egyes fővárosi események időpontja és leírása is elérhető okostelefonokon.