Jó vagy sem a feltétel nélküli alapjövedelem?

A Századvég januári közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság több mint kétharmada, vagyis 67 százaléka nem támogatja a LÉT munkacsoport által kidolgozott alapjövedelem-koncepciót - tájékoztatta a kutatás eredményéről a Századvég kommunikációs igazgatója pénteken az MTI-t.

A megkérdezettek 78 százaléka úgy gondolja, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését nem bírná el a magyar gazdaság - közölte Keresztesi Péter.
Emlékeztetnek arra, hogy január 11-én jelent meg a LÉT tanulmánya, amelyben a független munkacsoport az alapjövedelem-koncepcióját mutatja be. A modell lényege, hogy a magyar szociális ellátórendszert a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével formálnák át, ez - a felnőttek esetében 50 ezer forint - minden tartósan Magyarországon élő embert megilletne.

A Századvég kutatás tanúsága szerint a magyar lakosság csupán 30 százaléka ért egyet a mindenkinek feltétel nélküli járó alapjövedelemmel, a válaszadók 3 százaléka pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A válaszadók 72 százaléka akkor sem értene egyet az elképzeléssel, ha azt beszámolnák a munkabérbe vagy a nyugdíjba.

Még többen utasítják el - a megkérdezettek 78 százaléka - az alapjövedelem bevezetését azzal a feltétellel, hogy kiváltaná a családi adókedvezményt.

Ha pedig a szociális juttatások, például a segélyek, a gyes és a gyed megszűnése is következménye volna az intézkedésnek, akkor a felmérés adatai szerint már a lakosság 80 százaléka utasítja el az elképzelést.

A válaszadók 61 százaléka szerint az intézkedés hatására kevesebben dolgoznának, és csupán 7 százalékuk gondolja ennek az ellenkezőjét. A többiek szerint nem befolyásolná az alapjövedelem a munkavállalást.

"A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar emberek értékrendjében fontos szerepet tölt be a munka, a lakosság jelentős többsége kiáll amellett, hogy általánosságban az embereknek inkább munkából kellene megélniük (89 százalék)" - tájékoztatott a felmérés eredményeiről a Századvég.

Az intézet 2014. január 15-16-án 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg telefonos kérdőíves, úgynevezett CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok plusz-mínusz legfeljebb 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - közölte Keresztesi Péter.