Jogerősen pénzbüntetéssel zárult az őssejtper

Jogerősen pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottakat az őssejtügyben a Fővárosi Ítélőtábla - közölte a bíróság csütörtökön a honlapján.

Pákh Imre üzletember, elsőrendű vádlott és társai, köztük Fásy Ádám üzletember ügyében 2007 és 2009 közötti cselekmények miatt emelt vádat az ügyészség 2012-ben. Az elsőfokú bíróság az alapeljárásban 2015-ben hirdetett ítéletet, amelyet azonban a tábla 2016-ban hatályon kívül helyezett és új eljárásra utasított, ebben született másodfokú, jogerős ítélet szerdán.

A tábla honlapján az olvasható: a Fővárosi Törvényszék a megismételt, elsőfokú eljárásban 2017 decemberében kihirdetett ítéletének tényállása szerint a vádlottak engedély nélkül, nagyrészt anyagi ellenszolgáltatás fejében végeztek embrionális őssejtekkel terápiás célú kezeléseket 18 esetben gyógyíthatatlan vagy súlyos betegségben szenvedő embereken, illetve 3 esetben fiatalítás céljából.

Az egy évvel ezelőtti elsőfokú ítélet szerint a vádlottak a szolgáltatást igénybe vevő embereket több esetben megtévesztették, illetve tévedésben tartották a kezeléssel kapcsolatban és ezzel kárt okoztak, így a Fővárosi Törvényszék szerint emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és emberi test tiltott felhasználásának bűntette mellett csalást is elkövettek.

A megismételt eljárásban egy éve kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint az elsőrendű vádlott és több társa kapott 10 hónap, illetve egy év felfüggesztett szabadságvesztést, emellett az elsőrendű vádlott 9 millió, több társa milliós nagyságrendű pénzbüntetést. A büntetések kiszabásakor a bíróság már akkor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás a vádlottaknak fel nem róható módon csaknem egy évtizede tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A megismételt elsőfokú büntetőper fellebbezések nyomán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.

A tábla a szerdai döntésében a tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlottak tevékenysége az embrionális őssejtek kezelés során történő értékesítésére irányult, ennek célja az elsőfokú bíróság által rögzített befektetés megtérülésén kívül a jövőbeni kísérletek költségének fedezése és a gyógyítás volt, bízva abban, hogy az ahhoz szükséges engedélyeket megszerzik. A tábla szerint valamennyi beteg tisztában volt azzal, hogy az elismert orvosi kezeléseknek nem képezi részét az embrionális őssejtkezelés, azt a társadalombiztosítás nem támogatja, annak hatékonysága tudományosan nem bizonyított. A kezelést igénybe vevők tájékoztatót írtak alá, amely nem tartalmazott a kezelés eredményességére vonatkozó ígérvényt.

A tábla mellőzte a tényállásból az egyes esetek kapcsán azokat a megállapításokat, amelyek szerint a vádlottak kihasználták a sértettek súlyos betegség miatti kiszolgáltatott helyzetét és megtévesztették őket a gyógyulás reális lehetőségével kapcsolatban, továbbá elhallgatták, hogy az általuk kínált őssejttel való kezelés hatékonysága nem bizonyított, azt nem jogosultak elvégezni, és azért ellenértéket sem kérhetnek. Ugyanakkor a tábla rögzítette, hogy a kezelés igénybevétele során a betegek, illetve törvényes képviselőik az egészségügyi önrendelkezési jogukkal éltek.

Az így pontosított tényállásban már nem voltak fellelhetőek az első fokon még megállapított csalás tényállási elemei: a jogtalan haszonszerzési célzata, a tévedésbe ejtés és a károkozás - közölte honlapján a tábla.

Mindezek alapján a tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a vádlottak által elkövetett bűncselekményt emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és emberi test tiltott felhasználása bűntettének minősítette.

A bűnösség körének szűkülésére - a csalás megállapításának elmaradására - figyelemmel az ítélőtábla a vádlottak halmazati büntetését pénzbüntetésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.