Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Johnson: az intenzív osztályokra kerülők 90 százaléka nem adatta be a harmadik oltási dózist

A koronavírus okozta betegség miatt intenzív osztályokra kerülő páciensek 90 százaléka nem adatta be magának az oltás harmadik, emlékeztető, vagy hatáserősítő adagját - mondta szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson brit hírszolgáltatóknak - köztük a Sky News hírtelevíziónak és a BBC-nek - nyilatkozva kijelentette: a jelenlegi adatok alapján 2,4 millió olyan felnőtt van az országban, aki a koronavírus elleni oltás első két adagját már megkapta, és jogosult lenne a harmadik dózisra is, de ezt még nem adatta be.

A brit kormány az omikron koronavírus-variáns terjedésének megfékezése érdekében úgy döntött, hogy az eredeti, január végi határidő előtt egy hónappal, már december végéig minden, 18 évnél idősebb angliai lakos számára lehetővé válik a harmadik oltási dózis beadatása. Az egészségügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint az Egyesült Királyság egészében a felnőtt lakosság 56,9 százaléka - 32,7 millió ember - részesült már három oltási adagban.

Az első dózist a 12 éven felüli lakosság 89,9 százaléka, a másodikat 82,2 százalékuk kapta meg kedd estig.

Mindez azt jelenti, hogy meghaladta a 131 milliót az első, a második és a harmadik oltási adagokból eddig beadott dózisok együttes száma az Egyesült Királyságban.

Szerdai nyilatkozatában Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a koronavírus-fertőzésből kialakuló Covid-19 betegség miatt intenzív osztályokra kerülő páciensek "elsöprő többsége" azok közül kerül ki, akik még nem adatták be maguknak a harmadik oltási dózist. "Beszéltem orvosokkal, akik elmondták, hogy 90 százalékra rúg az intenzív osztályokon ápolt betegek között azoknak az aránya, akik nem adatták be az emlékeztető oltást" - mondta a miniszterelnök.

Johnson kiemelte: a vizsgálati adatok alapján az oltatlanok összességében nyolcszor akkora eséllyel kerülnek kórházba koronavírus-fertőződés esetén, mint azok, akik megkapták az oltást. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az omikron vírusvariáns egyértelműen enyhébb tüneteket okoz, mint a korábban dominánssá vált delta vírusváltozat, és így fenntarthatók a jelenlegi járványellenes szabályozások.

A brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által elvégzett nagyszabású vizsgálatsorozat közvetlenül karácsony előtt ismertetett eredményei szerint az omikron okozta koronavírus-fertőződés esetén 50-70 százalékkal alacsonyabb a kockázata az olyan súlyosságú megbetegedés kialakulásának, amely miatt a páciensek kórházi kezelésre szorulnak.

Sajid Javid egészségügyi miniszter a héten bejelentette: a brit kormány a vizsgálati adatok tanulmányozása alapján úgy döntött, hogy az új év előtt nem vezet be újabb korlátozásokat Angliában. Kérte ugyanakkor, hogy a lakosság elővigyázatosan és lehetőleg a szabadban köszöntse az újévet, és ezt a kérést Boris Johnson is megerősítette szerdai nyilatkozatában.

Romániában az ötödik hullámra készülnek

A koronavírus-járvány ötödik hullámára készülnek Romániában. A járványról közölt hivatalos adatok azt jelzik, hogy az ötödik hullám el is kezdődött, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban ezt nem erősítette meg szerdai sajtótájékoztatóján.

A hírtelevíziók által élőben közvetített sajtótájékoztatón Adriana Pistol, a Közegészségügyi Intézet (INSP) igazgatója valószínűsítette, hogy már január közepére az omikron vírusváltozat válik dominánssá Romániában, és január végén a vírus közösségi terjedésével kell számolni. Utóbbi azt az állapotot jelzi, amikor már nem állapítható meg, hogy egy-egy fertőzött kitől kapta el a vírust.

Adriana Pistol megemlítette: míg a negyedik hullám kezdetétől 52 nap telt el a hullám tetőzéséig, az omikron vírusváltozat által okozott ötödik hullámnál már 31 napon belül elérhetik a napi 25 ezer új esetet, és megtörténhet, hogy a tetőzés ennél is nagyobb napi esetszámnál következik be.

Adriana Pistol optimista, közepes és pesszimista forgatókönyvet is bemutatott. Az optimista szerint napi tíz százalékkal nő az esetszám, a fertőzötteknek azonban csak öt százaléka kerül kórházba, és a beutaltak tíz százaléka szorul intenzív terápiára. A pesszimista forgatókönyv a napi fertőzések ugyanolyan ütemű növekedésével számol, de úgy tekinti, hogy a fertőzöttek több mint húsz százaléka kerül kórházba, és a beutaltak 12 százaléka szorul intenzív terápiás kezelésre.

Az egészségügyi szakember szerint az optimista forgatókönyv szerint 41 nap alatt emelkedik 25 ezerre a kórházban kezelt fertőzöttek száma, a közepes forgatókönyv szerint ez 37 nap alatt, a pesszimista szerint pedig már 27 nap alatt megtörténik. Az intenzív terápiás osztályokon az optimista forgatókönyv szerint 33, a közepes szerint 26, de a kedvezőtlen előrejelzés szerint már 20 nap alatt meghaladja az 1500-at a betegek száma.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a tesztelési kapacitás növelését helyezte kilátásba, és olyan központok létrehozását jelentette be, amelyek felmérik az enyhe és közepes tüneteket mutató fertőzöttek állapotát, és kezelést is nyújtanak számukra.

A miniszter az Egészségügyi Operatív Információkat Kezelő Csoport (GMIOS) létrehozását is bejelentette, amely nyilvántartja az intenzív terápiás szabad ágyakat, és koordinálja a kapacitások elosztását. A miniszter megjegyezte: 2805 olyan intenzív terápiás ágy van az országban, amelyhez személyzet is biztosítható.

A miniszter fontosnak tartotta a könnyebb esetek ambuláns kezelésének a kiterjesztését, és az ehhez szükséges olyan innovatív gyógyszerek beszerzését, mint a Paxlovid és a Molnupiravir.

A miniszter arra is kitért, hogy újra kell éleszteni az oltási kampányt, hiszen csakis ezzel kerülhető el, hogy a fertőzés súlyos megbetegedést okozzon. Hozzátette: mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy le kelljen zárni az országot, hogy be kelljen zárni az iskolákat, és minél alacsonyabbra szeretnék szorítani a halálos áldozatok számát. Reményét fejezte ki, hogy megszületik a politikai megállapodás a Covid-igazolvány munkahelyi megkövetelését előíró jogszabály elfogadásáról.

A hatóságok által közölt hivatalos adatok szerint kedd óta növekszik a hét nap alatt rögzített új esetek száma. A szerdával záruló hét napban immár tíz százalékkal több új esetet (5420) jegyeztek, mint a korábbi hét napon (4888). Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a szerdai sajtótájékoztatón még vonakodott kijelenteni, hogy elkezdődött az ötödik hullám. Megjegyezte: meg kell győződniük arról, hogy tovább növekszik-e, vagy megállapodik az új esetek napi száma.

A szerda délután közölt hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában 1271-en fertőződtek meg koronavírussal, és 33-an haltak meg a kór következtében Romániában. Jelenleg 2359 fertőzöttet kezelnek kórházban, 392-t intenzív terápiás osztályon.

Ukrajnában áldozatokat követelő tűz ütött ki egy kórház intenzív osztályán

Hárman életüket vesztették, miután tűz ütött ki egy koronavírusos betegek ápolására kijelölt nyugat-ukrajnai kórház intenzív osztályán - hozták nyilvánosságra szerdán ukrajnai hírportálok a hatóságok közlései alapján.

A baleset az Ivano-Frankivszk megyében lévő Kosziv központi járási kórházában történt kedd este. Egy elhunyt Covid-beteg ágyánál a kórház egyik alkalmazottja a hagyományokhoz híven emlékgyertyát gyújtott. Az osztályon azonban egyszerre öt oxigénkoncentrátor működött, amelytől telítetté vált a levegő oxigénnel. A gyertya lángja az oxigéndús levegőben belobbant, gyorsan szétterjedő tüzet okozott, meggyulladtak az orvosi berendezések, szövetek és egyéb tárgyak. 

A tragédia nyomán az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat felszólította az egészségügyi intézmények vezetőit, hogy szigorúan tiltsák meg a nyílt tűz használatát az intenzív osztályokon és az oxigénellátó berendezések közelében.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint Ukrajnában eddig hat betegnél azonosították a koronavírus különösen fertőző omikron variánsát. Kettőnél a fővárosban, Kijevben, szintén két betegnél Kijev megyében és egy-egy fertőzöttnél a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg), valamint a keleti országrészben lévő Dnyipróban diagnosztizálták a vírusváltozatot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az egészségügyi tárcára hivatkozva közölte szerdán, hogy két régió - a kelet-ukrajnai Donyeck és a romániai határnál lévő Csernyivci megye - átkerült a jelenlegi legenyhébb, sárga járványhelyzeti besorolásból az eggyel súlyosabb, narancs kategóriába. Mindkét régióban az újonnan regisztrált fertőzöttek száma haladta meg a megengedett mértéket. A narancs besorolás figyelmeztető kategória a legszigorúbb vörös előtt. Ugyanazok a korlátozások érvényesek az ide sorolt régiókban, mint a sárgában, viszont a helyi hatóságok szigoríthatnak rajtuk.

Ukrajnában a tömegrendezvényeket, bevásárlóközpontokat, kulturális és sportlétesítményeket a vörös kategóriában lévő régiókban csakis azok látogathatják, akik felvették a védőoltás mindkét dózisát, gyógyultsági vagy friss negatív PCR-teszttel rendelkeznek. A sárga besorolású régiókban ehhez elegendő az oltás első dózisának felvétele is.

Kedden Oleh Nemcsinov kabinetminiszter még azt közölte, hogy december 30-tól az egész ország sárga kategóriában lesz.

Ukrajnában szerdára az eddig azonosított fertőzöttek száma 5454-gyel 3 654 690-re, az elhunytaké 307-tel 95 412-re nőtt. Az aktív betegek száma eközben több mint hétezerrel 109 398-ra csökkent. Az elmúlt napon 1153 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 13 542 266-an adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú országban, további 1 097 232-en pedig még csak az első adagot vették fel. Harmadik oltást eddig 4890-en kaptak. Kedden 131 129 embert oltottak be.

Lengyelországban kevesebb a fertőzés, de tetőznek a halálozások

Lengyelországban apad a koronavírus-fertőzések száma, ellenben a halálozásoké a legmagasabb a negyedik járványhullám kezdete óta a varsói egészségügyi tárca szerdai adatai szerint.

Az elmúlt 24 óra alatt a csaknem 38 millió lakosú országban 15 571 új fertőzést mutattak ki. Kifejezetten a Covid-19 miatt 227-en, a Covid-19 és más betegségek együttes jelenléte következtében pedig 567-en hunytak el.

Waldemar Kraska egészségügyi miniszterhelyettes szerda reggel a Polsat News kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: a járványgörbe lefelé hajlik, szerdán heti összevetésben mintegy 13 százalékkal kevesebb új fertőzést jegyeztek. Kraska egyúttal megerősítette, hogy a szerdán ismertetett halálozási adatok a legmagasabbak a negyedik járványhullám kezdete óta. "Úgy tűnik, jelenleg e tekintetben elértük a tetőpontot" - jelentette ki. A járványügyi korlátozásokat firtató kérdésre válaszolva a miniszterhelyettes úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi szabályok elegendőek.

A december 15-én megszigorított intézkedések értelmében Lengyelországban a szolgáltatásokat egyszerre az eddiginél kevesebb beoltatlan ember veheti igénybe. A karácsonyi szünetet követő napokban, január 3-tól január 9-ig az általános és középiskolákban kötelező lesz a távoktatás.

A szlovén államfő kiállna a kötelező oltás mellett

Borut Pahor szlovén államfő kiállna a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetése mellett, ha a szakértők azt javasolnák, és azt kérné a képviselőktől, hogy egyhangúlag támogassák az erről szóló döntést. Az elnök a szlovén közszolgálati televíziónak adott interjújában beszélt erről kedden.

A járvány tanulsága szerinte, hogy Szlovéniának erős közegészségügyi rendszerre van szüksége. A jelenlegi rendszer alapos átalakításra szorul, ezért az egészségügy reformját a következő kormánynak prioritásként kell kezelnie - húzta alá. "Megértem, hogy egyesek még mindig félnek az oltástól" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy aki legyőzte ezt a félelmet, az "a kor hőse".

Keddre 1813 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és a fertőzés következtében 11 beteg halt meg. Kórházban 586 beteget ápolnak, közülük 201-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 248 409-en kaptak védőoltást, közülük 1 187 280-an már a második adagot is felvették.

A szomszédos, valamivel több mint négymilliós Horvátországban az elmúlt 24 órában 4139 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben ötvenen hunytak el. Kórházban 1851 beteget ápolnak, közülük 238-an vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 253 137-en kaptak védőoltást, közülük 2 124 416-an már a második adagot is felvették. Vili Beros horvát egészségügyi miniszter a sajtónak kedden a kormány tudományos tanácsadó bizottságának ülése után úgy nyilatkozott: a koronavírus új, omikron nevű változata mindenki számára veszélyt jelent, és a kormányzat felkészült a nagy számokra. "Nem lehet arra számítani, hogy (az omikron) minket kikerül" - mondta.

Megemlítette annak lehetőségét, hogy az ötödik hullám összeér a negyedik hullámmal, amelyhez influenza-járvány is társulhat. "Mindannyian egyetértettünk abban, mi az, ami a leginkább hiányzik, s ez pedig a nagyobb átoltottsági arány" - fogalmazott, majd ismételten oltakozásra szólította fel az állampolgárokat.

Olaszországban káoszhoz vezetett a tesztelési és karanténszigor

Hosszú sorok kígyóznak az olaszországi koronavírus-tesztelési pontokon, miközben már több mint 2,5 millióan vannak karanténban a szigorú kontaktkeresési szabályok miatt, melyek enyhítését sürgették a gazdasági tevékenységek leállásától tartó tartományok kedden.

A firenzei dóm második napja tartott zárva a turisták előtt a dolgozók hiányzása miatt. A város polgármesteri hivatalának bejelentése szerint nem tudni, mikor nyithat újra a dóm a látogatók előtt, mert a beteg vagy karanténban levő templomőröket helyettesíteni is nehéz. A tartományok attól tartanak, számos munkahely és gazdasági ágazat működése szakadhat meg a szerintük túl szigorú járványelőírások miatt, melyek értelmében pozitív személy azonosítása esetén a vele kapcsolatba került összes többinek - tünetmentesen is - teszteltetnie kell magát, valamint karanténba kell vonulnia.

A számítások szerint az omikron vírusvariáns terjedésével a következő tíz nap alatt a jelenlegi több mint 2,5 millióról tízmillióra emelkedhet a karanténban tartózkodók száma. Az egymilliós Milánóban már 75 ezren vannak karanténban. A többnyire a gyógyszertárakban végzett antigén gyorstesztek megnövekedett száma miatt hosszú sorok állnak az ország patikái előtt. Nápolyban kilométeres gépjárműsor várakozott a város egyik autós tesztelési pontjánál.

Luca Zaia, az északkeleti Veneto kormányzója azt szorgalmazta, hogy a tünet nélkülieket, valamint az oltottakat ne helyezzék karanténba, akkor se, ha pozitívval kerültek kapcsolatba.

Az egészségügyi hatóságok szerdai ülése dönt a karanténszabályok esetleges enyhítéséről: azonosított pozitívval való kapcsolat után jelenleg az oltás nélküliekre tíznapos, az átoltottakra hétnapos karantén vonatkozik.

Az utóbbi huszonnégy órában regisztrálták a legtöbb új beteget a járvány tavaly februári terjedése óta. Egy nap alatt az eddigi legtöbb, több mint egymillió teszten több mint 78 ezer pozitívat azonosítottak, a halottak száma 202 volt. Hétfőn több mint 30 ezer volt a pozitívnak bizonyulók száma. A húsz tartományból tizenhárom lépte túl a kórházak terheltségi küszöbét.

A Corriere della Sera című napilap riportja szerint hiába tették kötelezővé az FFP2 típusú maszk használatát a tömegközlekedési eszközökön, a római metrón tíz utasból kilenc nem azt viseli.

Tízezernél is több fertőzést okozhatott már az omikron Németországban

Tízezernél is több ember szervezetébe juthatott be, és legalább négy esetben halálos lefolyású megbetegedést okozott az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változata Németországban a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint.

A novemberben elsőként Dél-Afrikában azonosított vírusváltozatot keddig 10 443 németországi mintában mutatták ki. Ez 45 százalékkal, 3218 esettel több az egy nappal korábbinál.

A fertőzöttek közül 124-en kerültek kórházba. Négyen belehaltak a vírus okozta betegségbe (Covid-19) - áll az RKI kimutatásában, amelyben jelezték, hogy az ünnepek miatt hiányos az adatszolgáltatás, ezért arra számítanak, hogy a helyi - járási, városi - egészségügyi hivatalok számos esetet utólag jelentenek majd. Hozzátették, hogy a kimutatás együtt tartalmazza a génszekvencia-vizsgálattal megerősített, és az úgynevezett variáns-specifikus PCR-teszt alapján gyanús eseteket.

Az RKI és a szövetségi kormány szerint elkerülhetetlen, hogy a minden korábbinál ragályosabb omikron variáns szétterjedésével elinduljon Németországban a koronavírus-járvány ötödik hulláma, amely az egyszerre megbetegedő munkavállalók nagy száma miatt akár az úgynevezett kritikus infrastruktúra - például az egészségügyi ellátórendszer, a rendőrség és az áramszolgáltatás - működését is veszélyeztetheti.

A karácsonytól számítva 1-3 héten belül várt hullámot főleg a fertőzésveszéllyel járó érintkezések, kapcsolatok számának csökkentésével és az oltási kampány felgyorsításával igyekeznek minél alacsonyabban tartani. Támaszkodnak az új fejlesztésű gyógyszerekre is. Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter keddi bejelentése szerint egymillió csomagot vásárolnak a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscég Paxlovid nevű készítményéből.

A gyógyszer "rendkívül ígéretes", korai beadás esetén jelentősen enyhítheti a Covid-19 súlyos lefolyását, így sok beteg elkerülheti az intenzív osztályt - fejtette ki a legelismertebb német járványtani szakértők közé tartozó miniszter. Az első szállítmányok várhatóan január vége előtt érkeznek meg - tette hozzá.

Karl Lauterbach kifejtette, hogy a Covid-19 elleni gyógyszerek megjelenése átalakítja a világjárvány elleni küzdelmet. A védőoltások és a betegség gyógyításának megnyíló lehetőségei révén a Covid-19 lassan "elveszíti fenyegető erejét" - idézték a szociáldemokrata (SPD) politikust a tárca közleményében, amely szerint a kormány együttműködik a Covid-19 ellen gyógyszert fejlesztő összes gyógyszercéggel. "Inkább gyors oltási kampánnyal és hatékony gyógyszerekkel vívjuk meg ezt a csatát, minthogy iskolákat kelljen bezárni" - fogalmazott a német egészségügyi miniszter.

Biden: nincs szövetségi kormányzati megoldás a járvány megállítására

Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette a tagállamok kormányzóit, hogy "nincs szövetségi kormányzati megoldás" a koronavírus-járvány feltartóztatására, és felszólította a tagállamokat, hogy ők tegyenek több védőintézkedést - jelentette a The Washington Times amerikai újság hétfőn.

A jobboldali-konzervatív napilap online cikke megjegyezte: az elnöki üzenet éles ellentétben áll Joe Biden kampányígéretével, amely szerint szövetségi kormányzati válaszlépésekkel "elsöpörjük a vírust", amelyeket Biden szerint elődje, Donald Trump korábbi amerikai elnök nem tett meg.

"Nincs szövetségi kormányzati megoldás. Ezt csak tagállami szinten lehet megoldani" - hangsúlyozta Biden elnök a koronavírus-válságról a tagállami kormányzókkal folytatott telekonferencián.      Biden igyekezett biztosítani a kormányzókat, hogy a szövetségi kormányzati intézkedések nem fogják akadályozni a tagállami lépéseket. AZ elnök korábbi intézkedései között szerepelt a szövetségi kormányzati munkatársak és a száz főnél nagyobb vállalatok dolgozói számára előírt kötelező védőoltás, a gyakoribb tesztelés bevezetése, valamint a maszkviselési kötelezettség előírása a szövetségi épületekben, repülőtereken és a közösségi közlekedési eszközökön.

Mindezek ellenére hivatalba lépése óta több mint 400 ezer amerikai halt meg koronavírusban az Egyesült Államokban, nagyjából annyian, ahányan 2020-ban. A The Wall Street Journal című lap kedden ezzel kapcsolatban idézte Biden tavalyi választási kampányát, és Donald Trump elnökkel folytatott egyik elnökjelölti vitáját, amelyben Biden úgy fogalmazott: "bárkinek, aki felelős ilyen nagyszámú halálesetért, nem szabad az Egyesült Államok elnökének maradnia".

Biden elnök kritikusai élesen bírálták az elnök beismerését, hogy "nincs szövetségi kormányzati megoldás" a koronavírusra. "A hozzá nem értése miatt igyekszik elhárítani a felelősséget.  Ha tényleg ezt gondolja, azonnal vissza kellene vonnia az alkotmányellenes kötelező szövetségi védőoltási rendeletét" - reagált Twitter-üzenetben Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor.

Az elnök mostani felhívása, hogy a tagállamok vegyék ki jobban a részüket a védekezésből, válasz Asa Hutchinson arkansasi republikánus kormányzó korábbi kijelentésére, aki arra kérte Biden elnököt, hogy a járványt terjedését fékező szövetségi kormányzati intézkedésekkel Washington ne akadályozza a tagállamok hasonló lépéseit.

Mindeközben az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) hétfőn tíz napról öt napra csökkentette a fertőzött amerikaiak számára kötelezően előírt karantén időtartamát, és hasonló módon öt napra rövidítette a családtagok és más közeli kontaktszemélyek kijárási korlátozását. A CDC szakemberei szerint az ajánlást az egyre növekvő mértékű bizonyíték fényében változtatták meg, miszerint a koronavírussal fertőzött személyek a tünetek kialakulását megelőző két napban, valamint az azt követő három napban a leginkább fertőzőképesek.

A döntést a koronavírus omikron variánsa által okozott újabb fertőzési hullám is befolyásolta. Egyrészt az eddigi kutatások eredményei alapján úgy tűnik, az omikron változat enyhébb tüneteket eredményez, mint a koronavírus korábbi változatai, másrészt szakemberek szerint az új fertőzöttek számának növekedése már veszélyezteti a kórházak, légitársaságok és más üzleti ágazatok folyamatos működését. Rochelle Walensky, a CDC főigazgatója szerint az Egyesült Államokban továbbra is nőni fog az omikron vírusváltozat által okozott fertőzések száma.

Az ukrán fővárosban is megjelent a vírus omikron variánsa

Az ukrán fővárosban, Kijevben is jegyeztek már fel a koronavírus omikron variánsával megfertőződött betegeket - közölte Mikola Povoroznik, a kijevi polgármester, Vitalij Klicsko első helyettese kedden a Facebookon. A tisztségviselő arra nem tért ki, hány betegnél azonosították ezt a variánst. Kiemelte, hogy szakértők szerint az omikron fertőzőbb, mint az Ukrajnában az utóbbi időben elterjedt delta variáns. Hozzátette ugyanakkor, hogy azok, akiket beoltottak a koronavírus ellen, könnyebben vészelik át a fertőzést.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter tíz napja hozta nyilvánosságra, hogy azonosították az első ukrán betegnél az omikron variánst. A vírusnak ezt a változatát egy olyan betegnél mutatták ki, aki előzőleg az Egyesült Arab Emírségekben járt, és ott Covid-fertőzöttekkel érintkezett. Ihor Kuzin országos tisztifőorvos pár nappal később közölte, hogy a beteg megkapta az oltásokat, és már meg is gyógyult. Ljasko közben egy múlt heti sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Ukrajnában is elterjed a vírusnak ez a variánsa.

Közben Oleh Nemcsinov kabinetminiszter a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy december 30-tól az utolsó két régió, a nyugat-ukrajnai Voliny és a kelti Zaporizzsja megye is átkerül a legszigorúbb korlátozásokkal járó vörös besorolásból a jelenlegi legenyhébb kockázatú sárgába. Így az egész ország már sárga kategóriában lesz.

Ukrajnában keddre az eddig azonosított fertőzöttek száma 2248-cal 3 649 236-ra, az elhunytaké 134-gyel 95 105-re nőtt. Az aktív betegek száma eközben csaknem 2700-zal 116 603-ra csökkent. Az elmúlt napon 944 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 13 447 292-en adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú országban, további 1 157 743-an pedig még csak az első adagot kapták meg. A harmadik oltást eddig 3198-an kapták meg. Hétfőn 46 024 embert oltottak be. A hivatalos statisztikában nincsenek adatok az ideiglenesen megszállt krími és Donyec-medencei területekről.