• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lépések a cukorbetegség korai felismerése felé

Hírek Forrás: Weborvos

Az ELTE kutatóinak felfedezése elvezethet a még csak várható cukorbetegség diagnosztizálására alkalmas eljáráshoz.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amellyel rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságából arra lehet következtetni, hogy a minta egészséges vagy cukorbeteg alanytól származik-e. A publikációt a Genomics folyóirat közölte.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet PIT Bioinformatikai Csoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amellyel rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságából arra lehet következtetni, hogy a minta egészséges vagy II. típusú cukorbeteg alanytól származik-e. A Genomics folyóiratban 2016. március 3-án megjelent publikációt Szalkai Balázs PhD-hallgató és Grolmusz Vince egyetemi tanár jegyzi - közölte az ELTE.

Mióta a baktériumok azonosításához a kutatók főként a bakteriális örökítő anyag, a DNS leírását, és nem baktériumok táptalajon való tenyésztését használják, kiderült, hogy több betegségben az emberi bélflóra jelentősen különbözik az egészségesekre jellemző bélflórától. A kutatók korábban ezeket a különbségeket az autizmus spektrumzavarban, különböző gyulladásos bélbetegségekben és a II. típusú cukorbetegségben szenvedők esetében is azonosították.

A bélbaktériumok fajok, illetve magasabb rendszertani egységek szerinti leírása bonyolult eljárás – az ELTE kutatóinak eljárásával azonban egészen rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságának mérésével következtetni lehet arra, hogy a minta egészséges vagy II. típusú cukorbeteg alanytól származik-e. A közleményben példaként említett kilenc nukleotid hosszú TGTGGTGTA sorozat statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordul elő az egészséges bélflórát alkotó baktériumok DNS-ében, mint a II. típusú cukorbetegektől származó mintákban. A felfedezés a későbbiekben alkalmas lehet olyan új, egyszerű diagnosztikai eljárások kifejlesztésére, amelyek megjósolják, hogy kiknél várható a cukorbetegség kifejlődése.