• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Létrehozták a félig szintetikus baktériumot

Hírek Forrás: MTI

Végletekig lecsupaszított, kevesebb mint 500 génnel működő félig szintetikus baktériumot hoztak létre laboratóriumi körülmények között.

Így az amerikai kutatók még egy lépéssel közelebb kerültek annak megértéséhez, hogy melyek azok a genetikai feltételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az élethez.
  
"Hosszú távú elképzelésünk az, hogy olyan igény szerinti szintetikus organizmusokat tervezzünk és alkossunk, amelyekhez hozzá tudunk adni bizonyos funkciókat és előre tudjuk, milyen eredményt kapunk" - idézte a BBC News Daniel Gibsont, a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány társszerzőjét.
  
Mint hozzátette, kollégáival úgy vélik, hogy a technológiával kereskedelmi és tudományos célokra is hasznosítható mikrobákat tudnak majd előállítani.
  
A genomkutatás úttörőjének számító Craig Venter vezette tudóscsoport 2010-ben számolt be az első félig-szintetikus organizmus megalkotásáról. A kutatók akkor a Mycoplasma mycoides nevű baktérium DNS-ének szintetikus változatát ültették át egy Mycoplasma capricolum nevű baktériumba, amely belsejének nagy részét eltávolították.
  
Több kudarccal végződött kísérlet után az új mikroba, amely a Syn 1.0 nevet kapta, életre kelt és laboratóriumi körülmények között osztódni kezdett.
  
A mostani vizsgálat során Venter és kollégái a végletekig lecsupaszították az immár Syn 3.0-nak nevezett Mycoplasma mikrobát, amely így mindössze 473 génnel működik. Ez csaknem fele a természetben előforduló változat génkészletének, és nagyjából 50-nel kevesebb a Mycoplasma genitalium génkészleténél, amely a tudomány által ismert legkevesebb génnel rendelkező baktérium.
  
Venterék 20 éve foglalkoznak a minimális génkészlet gondolatával és korábbi vizsgálataik azt sugallták, hogy a minimum szám 300 körül mozog, ám a legújabb eredmények bebizonyították, hogy az alsó határ feljebb van.
  
A kutatóknak most sikerült azonosítaniuk egyebek között olyan "látszólag fontos" géneket, amelyek ugyan szükségesek a növekedéshez, de nem elengedhetetlenül szükségesek az élethez. A Syn 3.0 mikroba 473 génje közül 149 továbbra is rejtélyt jelent a kutatók számára, és jelenleg kísérletekkel próbálnak rájönni a funkciójukra.
  
A szakemberek hangsúlyozták, hogy ez a minimális génkészlet csupán az általuk létrehozott félig-szintetikus organizmus esetében működőképes, hiszen a különböző környezeti feltételek között élő mikrobák különbözőféleképpen működnek.