Magánnyugdíjpénztári vizsgálat: büntető feljelentések

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) több büntető feljelentést tesz majd hűtlen kezelés miatt, amint véglegesíti jelentésének a magánnyugdíjpénztárak működésére, működési költségeinek felhasználására vonatkozó részét; a Kehi a vagyonkezelést is vizsgálja, már látni, hogy jelentős kár van, az elmaradt haszon több milliárd forintra tehető - mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.

Selmeczi Gabriella csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón ismertette: a Kehi az első szakaszban a magánnyugdíjpénztárak működését, a működési költségek felhasználását vizsgálta, azt, hogy megfelelt-e a jogszabályoknak, illetve, hogy célszerű volt-e. A miniszterelnöki megbízott szerint a kasszák üzleti titokra hivatkozva nehézkesen szolgáltattak adatokat, ezért a Kehinek többször is határidőt kellett módosítania.

Kifejtette: nehézséget okozott az is, hogy nehezen fejtették meg ezeket az információkat. A laikus pénztártagok nem is sejtették, hogy az ő pénzeiket nem maguk a magánnyugdíjpénztárak kezelték, hanem "kiszerződtették" ezt a feladatot, pénztárszolgáltatókkal kötöttek szerződéseket arra, hogy a működési költségeket "felhasználják", sőt több esetben többszörösen szerződtek "ezekre a működési pénzekre".

"Amekkora zajt csaptak itt a magánnyugdíjpénztárak, illetve maga a Stabilitás Pénztárszövetség ..., és amilyen aggódásba kezdtek, hogy mi lesz a magánnyugdíjpénztári tagokkal, mi lesz az ő nyugdíjukkal, mi azt hittük, hogy ... itt minden rendben van a működés kapcsán, mert az ő elsődleges céljuk az, hogy a rájuk bízott forintokat fialtassák és gondosan kezeljék" - mondta a megbízott.

Ehhez képest találtak olyan befektetési vezetőt, aki a válság csúcspontján 23 százalékos béremelésben részesült. Találtak olyan pénztárat továbbá, amelynél 2009-ben másfélszeres, 2010-ben pedig háromszoros emelésben részesültek a dolgozók az országos átlaghoz képest. Ugyanazon években bónuszkifizetésekre is sor került - ismertette a vizsgálat megállapításait.

Az egyik magánnyugdíjpénztárnál 2008-2009-2010-ben, a válság idején, amikor a pénztártagok pénze elolvadt, 55 millió forint bónuszt fizettek ki teljesen törvénysértő módon - mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette: a kasszák szabályzata szerint extrapénz csak eredményes gazdálkodás esetén fizethető ki. A jogalap nélküli bónuszkifizetéseket, béremeléseket egy olyan kasszánál találták, amely nem jeleskedett a reálhozam kifizetésben, meg tudom erősíteni, az Axáról van szó - mondta.

Általános tapasztalat, hogy a törvényben megszabott 4,5 százaléknyi működési pénzt teljesen elköltötték a kasszák. A tagok érdekeivel ellentétesen arra törekedtek, hogy a törvény által megengedett összeget mind elköltsék - mondta Selmeczi Gabriella.
A megbízott szerint találtak olyan magánnyugdíjpénztárakat is, amelyeknél a tagok pénzéből működtettek más szolgáltatásokat is, például önkéntes pénztárakat vagy egészségbiztosítási pénztárakat. Selmeczi szerint volt arra is példa, hogy a magánnyugdíjpénztár ellenőrzés nélkül rendezte a pénztárszolgáltató által kibocsátott számlát, nem kérdezte meg, hogy mire költötték a pénzt. "Egyetlenegy darab papírt, egy fecnit nem találtunk arra nézve, hogy a pénztárszolgáltató elszámolt-e ezekkel a forintokkal, százmillió forintokkal, milliárdokkal" - jelentette ki. A működésre szolgáló pénzt sok esetben a tulajdonos banki vagy biztosítói körön belül költötték el - tette hozzá.

Emlékeztetett arra: a több mint hárommillió pénztártagból több mint ötszázezer nem kapott reálhozamot. Úgy vélekedett, az "eltűnt pénzek" egy részét a működési költségek elköltésénél kell keresni, "a működési költségek során ezeket a pénzeket eltüntették".

A Kehi, amint véglegesíti a jelentésének a működési költségekre vonatkozó részét, több büntető feljelentést tesz, amelyeknek az alapja javarészt hűtlen kezelés lesz, ami a működési pénzek "eltüntetésében" testesült meg - mondta a megbízott.

Az újságírók kérdéseire ismertette: a teljes nyugdíjreformra vonatkozóan a kormánynak és a parlamentnek optimálisan ez év közepéig kell törvényeket alkotnia. A kormány a Nyugdíjkerekasztal szakmai anyagait és a tavaly lefolytatott nemzeti konzultáció eredményeit is figyelembe veszi majd.

A magánpénztári tagdíjakat továbbra is átirányítják az állami nyugdíjrendszerbe, amiért cserébe állami nyugdíjra lesznek jogosultak a pénztári tagok, illetve a törvény megnyitja a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre is, ennek részletszabályait januárban, februárban dolgozzák ki - tette hozzá Selmeczi Gabriella.