Migrénkutatás: gének és rohamok

A migrénesek egyharmada akár egy nappal a rosszullét előtt érzi, hogy jön a roham - hangzott el az Amerikai Fejfájás Társaság 53. kongresszusán, amelyen a világ minden tájáról mintegy félezer szakértő találkozott Washingtonban, hogy megvitassa a döntően migrénnel kapcsolatos legújabb tudományos kérdéseket. Az Egyesült Államokban 36 millió ember szenved ebben az igen fájdalmas, rohamokban jelentkező betegségben, többen, mint asztmában és cukorbetegségben együtt.

A migrénesek előérzete, szaknyelven aura igen sokféle lehet: látászavarok, cikk-cakk vonalak, vakfoltok, beszédzavar, vagy hányinger, sőt hányás is. "A rossz előérzet migrén esetén olyan, mint az elsötétedő ég a föltornyosuló felhők miatt, mely jelenséget villámlás kísér, jeléül annak, hogy kitör a vihar, ami a beteg számára alig elviselhető fájdalommal jár" - vázolta a kérdés egyik legismertebb szakértője, Allan Purdy.

"Ezt a megelőző időszakot régóta jól ismerjük, de csak a legutolsó időben jutottunk oda, hogy a kutatók már azzal foglalkozzanak, hogy a beteg kezelése akkor elindítható, amikor még nem érkezett meg a roham" - tette hozzá. A korai időszakban adható, triptan gyógyszercsoportba tartozó készítmények csak a betegek egy részében bizonyultak hatásosnak. Van, akinél a rohamot megelőzi, de gyakran csupán enyhébb a megjelenő fájdalom. Ezek a szerek az agyi erek szűkületét okozzák és ezzel csökkentik a migrénes roham fájdalmát.

Egy másik ülésszak során a migrén esetleges genetikai meghatározottságát tárgyalták meg. Guy A. Rouleau angol és kanadai kutatókból álló csoportja volt az első, amelyik olyan gént talált, mely összefüggésbe hozható a migrénes rohammal. A munkacsoport azt reméli, hogy ennek részletesebb megismerése lehetővé teszi, akár egy tabletta bevételével a fájdalmas rosszullét megelőzését. Rouleau szerint a gén fölfedezése magyarázatot adhat arra a régi megfigyelésre, hogy a migrénes roham gyakran egyes családokban halmozottan fordul elő.