Minden ötödik gyermek mélyszegénységben

A gyerekek húsz százaléka a népesség legszegényebb csoportjaiban él Magyarországon - állítják a DEMOS Magyarország által megjelentetett tanulmány szerzői.

Darvas Ágnes és Tausz Katalin a szervezet múlt heti, gyermekszegénységről tartott konferenciáján mutatta be a "Gyermekszegénység" című kiadványt. A szerzők hangsúlyozták, hogy a szegénységben élő gyerekek jobb jövőjének biztosításához, a társadalmi kirekesztődés megakadályozásához nem elég az adott családok jövedelmi helyzetének javítása. A jobb életre való esélyhez, az emberi méltósággal teli felnőttkor megvalósításához szükséges a képességek, a tudás, a kreativitásfejlesztés, a megélt diszkrimináció leküzdése, a társadalmi kapcsolatok építése, az egészségi állapot javítása.

 A kiadvány felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami gyermekintézményekben továbbra sem kap megfelelő hangsúlyt a hátrányos helyzetű gyermekek korai készségfejlesztése. További hiányosságként említik a szerzők, hogy a családtámogatás, az oktatás és a gyermekgondozás rendszerei nem összehangoltan, nem egymást kiegészítve működnek.

A létminimum alatt él a háromgyerekes családok 60%-a, a négy-, vagy többgyerekesek 80%-a -állította a konferencián előadó Ferge Zsuzsa szociológus professzor, a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot készítő kutatócsoport vezetője. A Magyar Tudományos Akadémián idén tavasszal elkészült program már 2008-ra érzékelhetően csökkenteni akarja a szegénységben élő gyermekek számát és javítani a mélyszegénységben élő, végzetesen kirekesztett gyermekek életminőségét.

A hosszú távú (2030-as teljesítéssel tervezett)célok között szerepel, hogy a szegénység legrosszabb formáit egy generáció alatt felszámolják többek között a szülők foglalkoztatottságának és a lakhatási körülmények javításával, az egyenlőbb feltételek biztosításával, a személyes és szociális szolgáltatások színvonalának emelébiztosított legyen a gyermekjogi szempont figyelembe vétele.