Szeppuku után karoshi: hirtelen halál a munka miatt

A munka története az emberré válás története, sőt minden további fejlődés is e tevékenységhez kötött. Az emberi innovációk jelentős része is munka eredménye és modern társadalmunk, a fogyasztói társadalom összes „nélkülözhetetlen" eszköze, eredménye is az emberi munka produkciója. A szocializmusban becsület és dicsőség, a kapitalizmusban pénz és karrier szlogenje lengi körül.

A sokat dolgozó sztahanovistát és a work alcoholic (munka-alkoholista) mazochistát a végeredmény szempontjából nem sok választja el egymástól: mindkettő – némi túlzással – halálra dolgozza magát. A sok munka, az egészséget károsító, monoton vagy stresszes munka, a meg nem becsült munka, a frusztrált, felesleges munkavégzés káros az egészségre! Legalábbis vizsgálati bizonyíték született arra, hogy az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikó faktor, a hypertonia kockázatát jelentősen növeli.

A Hypertension neves amerikai hypertonia újságban a napokban publikálták azt a vizsgálatot, melyet több, mint 24 000 kaliforniai munkáson végeztek. Telefonon keresztül tájékozódtak heti munkavégzésükről és vérnyomásértékükről. A heti 11-39 órát dolgozók között a hypertonia előfordulása 14, 41-50 óra között 17, míg a heti 51 óránál többet dolgozók esetében 29 százalék volt.
Statisztikai adatok szerint a hypertoniás betegek egyharmada nem tud betegségéről, ez pedig azt jelenti, hogy munkaórák számát és a hypertonia rizikóját elemző vizsgálat a valós eredményeket alábecsülheti. A „Karoshi" japán szó, így nevezik a túl sok munka, túl nagy munkaterhelés során bekövetkező hirtelen halált, az amerikai újság pedig ennek mintájára „amerikai Karoshi"-t emleget.

Természetesen a különböző foglalkozások más-más terheléssel és különböző hypertonia rizikóval járnak. A szakmunkásokhoz képest például a lelkészek rizikója 23 százalékkal, a segédmunkásoké több mint 50 százalékkal nagyobb. Hypertoniát természetesen sok tényező okozhat, de az egyéb tényezők kizárása után is megmaradt az összefüggés a magas vérnyomás és a munkában eltöltött órák száma között. Munkaidőben az emberek általában többet folyadékot fogyasztanak, többet dohányoznak, gyorsan étkeznek, esetleg keveset mozognak és ezek – rendszeres és sok-sok órás munkavégzés esetén – igazi életmódváltozást jelentenek. Együtt hypertoniát, cardiovascularis betegséget, vagy hirtelen halált okozhatnak.

Talán ki lehet mondani, hogy dolgozni kell, dolgozni jó, de túl sokat nem szabad, mert akkor nem marad idő élni.