Nem igazán tudjuk, hogyan éljünk egészségesen

A túl sok információ és az alapismeretek hiánya egyszerre van jelen életmódunkban – derült ki a TÉT Platform közelmúltban lezajlott táplálkozási és életmód szokásokat vizsgáló reprezentatívkutatásából.

A felnőtt lakosság tájékozott – vagy legalábbis annak tartja magát – az egészséges életmód terén, ugyanakkor valódi áldozatot kevesen hoznak az egészségesebb mindennapokért. A lakosság mintegy kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, de mitől is lenne kedvezőbb ez az érték, ha az emberek közel fele például (48%) nem tudja, hogy mennyi a napi energiaszükséglete,és több mint egyharmaduk (37%) egy évnél régebben mérte meg testsúlyát. A vásárlók 61 százaléka megnézi, hogy mi van a címkén, de főleg csak a termékek összetételét (51%), illetve a lejárati időt (41%).

Az élelmiszerek vásárlásakor leginkább az élvezeti érték(frissesség (60%), ízletesség (52%), minőség (49%)) és az ár (45%) a legfontosabb tényezők. A csomagoláson feltüntetett hívószavak közül a „mentes" (74%) címkék nagy vonzerővel bírnak. Előnyt jelentenek még a „rostokban gazdag" (63%), „teljes kiőrlésű"(67%) kategóriák is.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár bőséges mennyiségű információ áll rendelkezésünkre az egészséges életmód kialakításához (mint például a szükséges energiabevitel, az ideális és az aktuális testtömeg), azokat nem, vagy nem megfelelően használjuk, a legfőbb probléma pedig az alapvető ismeretek hiányából adódik. A hiányos ismeretek miatt az élelmiszerek csomagolásán megtalálható információkat nem tudjuk megfelelően értelmezni, ezért tudatos döntések helyet vásárlásaink legtöbbször ad-hoc módon, az íz és az ár figyelembevételével dőlnek el.

Az emberek több mint fele (56%) azért dönt a házi koszt mellett, mert azt egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról kevés információval rendelkezik. Az egészséges élet kerékkötője legtöbbek szerint a pénz (66%), míg a második helyen a hiányzó akaraterő (39%) áll. Vagyis legtöbben úgy gondolják, hogy az egészséges életmód drága és sok erőfeszítést igényel.

„A kutatásokkal szerzett tudásrendelkezésre bocsátásával olyan széleskörű szakmai és társadalmi összefogást indíthatunk el, melynek eredményeként megalapozott és hatékony egészségnevelő programok létrehozásával szolgálhatjuk a hazai lakosság életmódjának javulását. Közös célunk, hogy a lakosság az ismeretek elsajátítása mellett a napi gyakorlatába is beillessze az életmódját javítani tudó lépéseket."– mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

Dr.Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár,a Táplálkozási Ismeretek Konferencia fővédnökeként megnyitójában szót emelt az összefogásra épülő hatékony egészségnevelő programok indítása mellett. Kiemelte, hogy a most bemutatott kutatások megállapításai a népegészségügyi program számára is fontos támpontot jelentenek a legveszélyeztetettebb csoport, a fiatalok helyes életmódhoz szükséges alapismereteinek kialakításához.

Fehér Könyv készül a hazai tudományos élet képviselői részére
A táplálkozási- és életmódszokások feltérképezése révén rendelkezésre álló tudást az Egyesület több csatornán teszi közzé a szakmai szervezetek, hatóságok, a civil szféra és az élelmiszeripar szereplői számára. Ennek első lépése a most elkészült kutatások megállapításait tanulmányok formájában bemutató „Fehér könyv", mely a hazai tudományos élet képviselői számára ad összegzést napjaink hazai táplálkozási és életmód kérdéseiről.

Az Egyesület a könyv egyes fejezeteihez elismert tudósokat és szakembereket kért fel szerzőként, a szerkesztőbizottság hazánk két legelismertebb táplálkozástudományi szaktekintélyét, prof. dr. Barna Máriát és prof. dr. Biró Györgyöt már tagjai között tudja, és örömmel fogadta el a szakmai felkérést Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A Fehér Könyv várhatóan nyár elején jelenik meg.