• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem lett önálló kórkép a szexfüggőség

Hírek Forrás: MTI

Betegség lett a rohamszerű evés, a kényszeres felhalmozás és az akut hangulatkontroll-zavar.

Számos ponton megváltoztatta az Amerikai Pszichiátriai Társaság a mentális rendellenességekről szóló referenciakönyvét a hétvégén megtartott éves konferenciáján. Kikerült az autizmus enyhe változata, az Asperger-szindróma mint önálló kórkép, valamint nem számít többé betegségnek a transzneműség, ugyanakkor bekerült például az evésroham és a kényszeres felhalmozás.

A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve című alapmű - amelynek idáig érvényes kiadását DSM-IV néven ismerték a szakemberek - 1994-ben esett át legutóbb komolyabb változtatásokon. Az Asperger-szindróma nem a kötetből került ki, csak az autizmus spektrumzavar címszava alá sorolták. Bekerült a rendellenességek közé a rohamszerű evés, a kényszeres felhalmozás és az akut hangulatkontroll-zavar, amelyet olyan gyerekek esetében diagnosztizálnak, akik legalább egy éven keresztül, hetente legalább háromszor súlyosan "hisztiznek". Ezt, a röviden DMDD-nek emlegetett állapotot korábban már számosan kritikával illették, mivel az olyan "zsák" lehet, amelybe számos viselkedéstípus belegyömöszölhető, akár például az is, ha egy gyerek kiborul egy elvesztett tárgy miatt, ha nem írta meg a házi feladatát, vagy ha dühös, mert szétbomlott a copfja.

A depresszió meghatározása szélesebb értelmezést nyert, mivel a közeli hozzátartozó elhunyta immár nem kizáró tényező.

Bekerült a DSM-V-be egy rendkívül ritka jelenség, a bőrcsipkedés - vagyis a bőr kényszeres és obszesszív tépkedése, mely szövetkárosodással jár. Az ennél sokkal gyakoribb trichotillomania, vagyis hajtépés már nagyon régen szerepel a listákon.

Annak ellenére, hogy a pszichiátriai kamara tagjainak nagy része szorgalmazta, mégsem lett önálló kórkép a "hiperszexuális zavarból", vagyis a szexfüggőségből.

A mostani változtatásnak hosszú távú hatásai lesznek: az a kérdés ugyanis, hogy mi számít mentális betegsének, sok millió ember - elsősorban amerikai - életét befolyásolhatja.

David Kupfer pszichiáter, a DSM-V szerkesztőbizottságának elnöke megállapította, hogy a jelenlegi kézikönyv szám szerint ugyanannyi zavart listáz. Ezzel cáfolta a korábbi kritikákat, amelyek szerint a pszichiátria a DSM-5-tel növekvő számban megjelenő személyiségtulajdonságot és viselkedést patologizál, és ezzel szükségtelenül gyógyszeres kezelésre ítéli ezeket az állapotokat.

"Túlságosan is betegségként kezeli az emberi fájdalmakat" - mondta Frank Farley, a philadelphiai Temple Egyetem pszichológusa, aki több más szakemberrel együtt készül a Diagnosztikus Alternatívák Nemzetközi Csúcstalálkozójára, amely egyfajta válasz a DSM-V-re.

Kupfer visszautasít minden vádat, szerinte mítosz, hogy a pszichiátrai a normalitás határain belüli viselkedést patoligizálná.