Nincs humán embrió az ételekben

Szabó Marcel zöldombudsman néhány napja bejelentette, vizsgálatot indított az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználásával kapcsolatban, mindez azonban nem azt jelenti, hogy emberi embriót tesznek valamilyen ételbe, hanem, hogy humán embrionális sejteket használtak fel bizonyos ízfokozó szerek előállításához - jelentette ki Buday László enzimológus az M1 reggeli műsorában.

A HEK293-as (human embryo kidney) sejteket egyébként szabályos körülmények közt, etikai engedéllyel állították elő még valamikor a ’70-es években Hollandiában emberi embrióból, és máig korlátlanul felhasználhatók, az MTA Enzimológiai Intézete is használja, és ezt teszik más hazai kutatóintézetek is. Az eljárás lényege pedig, hogy ezekben a sejtekben bizonyos emberi receptorokat „fejeznek ki", és nézik az ezekhez kötődő különböző ízfokozókat, aztán ebből vonják le a következtetést, hogy fejleszthető-e, piacra vihető-e az adott szer - idézte a műsort a hirado.hu.

Az embriószövet egyébként azért lehet ízfokozó, mert jobban vagy máshogy kötődik az ízérzékelésben szerepet játszó receptorokhoz. Ha egy édes íz érzékeléséért felelős receptorhoz például cukrot adnak, de kiegészítik egy másik molekulával is, amely segíti a cukor bekötődését ehhez a receptorhoz, az fokozott hatást eredményezhet, azaz kiderülhet, hogy ezek a szerek képesek-e fokozni az ízérzést. Nem az embrionális szövet kerül tehát az élelmiszerbe, hanem azok az ízfokozó szerek, amelyek előállításában a sejt segített.

A kozmetikumok esetében is csak részigazságokról beszélhetünk: itt egy másik amerikai cég állított elő néhány bőrsejtet a magzatból. Azaz egy alapkísérlet történt a sejtvonalakon, de annak semmi köze nincs a későbbi termékhez - hangsúlyozta Buday László enzimológus a Ma reggelben.