Nyugat-nílusi láz: Budapestről is jelentettek fertőzést

Az EU irányelvei szerint azok a véradók, akik nagy kockázatú területről érkeznek csak 28 nap elteltével adhatnak vért.

Június óta az unió országaiból 54 Nyugat-nílusi láz okozta fertőzést jelentettek, a szomszédos államokból pedig 60-at. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) legutóbbi jelentése szerint az elmúlt héten, péntekig Magyarországon négy új esetet regisztráltak: kettőt Budapesten, egyet Veszprémben és egyet Pest megyében.

Az elmúlt héten 32 új esetet jelentettek az unióból: A magyarországi négy eseten kívül Ausztriából kettőt, Olaszországból tízet, Romániából tizenötöt, és egyet Ciprusról.

A magyar esetek részleteiről az ECDC megjegyzi, hogy a budapesti és veszprémi terület fertőzöttsége új jelenség, Pest megyében viszont már találtak Nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget.

Az unión kívüli szomszédos országokban, Oroszországban és Szerbiában is felbukkant ez a szúnyogok által terjesztett kór.

A központ alapvetően a biztonságos vértranszfúzió érdekében figyeli a Nyugat-nílusi láz fertőzésével kapcsolatos tendenciákat. Az EU vérbiztonsággal kapcsolatos irányelvei szerint ugyanis azok a véradók, akik nagy kockázatú területről érkeznek csak 28 nap elteltével adhatnak vért, kivéve ha az egyedi nukleinsav vizsgálat negatív.

A nyugat-nílusi láz állatról emberre terjedő – vírusbetegség. Magyarországon rendszeresen előfordul, korábban évente átlagosan 4-5 esetet regisztráltak, de az utóbbi években többször is 20 körüli esetet jelentettek. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. Az ECDC júniustól novemberig figyeli az eseteket.

A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberbe is szúnyogcsípéssel kerül át. A vírus nagy távolságokra a költöző madarakkal jut el. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervátültetéssel azonban a recipiens fertőződhet. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat.

A fertőzöttek körülbelül 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és egész életére immunis lesz a vírussal szemben. A többi fertőzött többsége is enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a betegek maximum 1 százalékánál alakulnak ki súlyosabb idegrendszeri szövődmények: agyhártyagyulladás illetve agyvelőgyulladás. Főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében ez halálos lehet.