Orbán: tegyük Magyarországot a tudás földjévé!

A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlésének ünnepi ülésén, Budapesten.

Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt - mondta beszédében a kormányfő, aki szerint Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha "képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani". Ezért a kabinet elkötelezett az iránt, hogy "a legjobb magyar koponyák" magyar földön boldoguljanak. Egyúttal üdvözölte az akadémia elnöke által elindított, nemzetgazdasági szempontból is felbecsülhetetlen eredményekkel kecsegtető Lendület-programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása.

Hangsúlyozta, hogy a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint éppen mostanság, a magyarok azonban ezen a területen ma sem állnak rosszul.
Emlékeztetett Szemerédi Endre Abel-díjára, Lovász László Kiotó-díjára, az Erdős-iskola továbbélésére, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díjára. Úgy vélte, ezek mind arról tanúskodnak, hogy a magyar tudomány szelleme és géniusza él.

A miniszterelnök szavai szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető polcra kerüljön. "Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. (...) Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e vagy leszakadunk a nemzetek versenyében" - emelte ki.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve, hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit. Ismertette a Wigner kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást - amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata - és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az MTA-nak - mondta a miniszterelnök.

"Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (...), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni" - fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor, aki ennek jegyében azt kérte az Akadémiától: "mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét", hogy az ország győztesen kerülhessen ki a válságból.

MTI fotó: Koszticsák Szilárd

A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), egy olyan év, amely a megelőzőekkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak - mondta Pálinkás József, a tudós testület elnöke hétfőn, az MTA közgyűlését megnyitó beszédében.
Pálinkás József kiemelte: a 2011-ben meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az Országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal pedig megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását.

"2011-ben az elnöki program alapján arról döntöttünk, hogy befektetünk a jövőbe. Megalapozottan döntöttünk, gyorsan cselekedtünk és 2012-ben éltünk az új szervezeti keretek, a megerősítő, növekvő források, az integrált szemléletű infrastrukturális fejlesztések lehetőségeivel" - hangsúlyozta Pálinkás József. Hozzátette: ez jelenti a legbiztosabb alapot arra, hogy idén is folytathassák, amit elkezdtek és 2014 az új fejlesztések és kimagasló eredmények éve lehessen.

Az elnök szerint a megújítási program sikerének súlya és üzenete van. Egyebek között az, hogy a lehetőségeket nem várni, hanem keresni kell, hogy a kiválóság és a teljesítmény nem viszonylagos, hanem maradandó és tekintélyt parancsoló.

"Nehéz évben vágtunk bele az intézményrendszer megújításába. De ebben a gazdasági és költségvetési szempontból egyaránt nehéz esztendőben az akadémia költségvetési támogatása 20 százalékkal, 7,7 milliárd forinttal nőtt, ezen belül az OTKA támogatása 41 százalékkal" - ismertette a számadatokat Pálinkás József, hozzátéve, hogy 2012 évtizedek óta az első olyan év volt, amikor a kutatási berendezések értéke nemhogy csökkent, de növekedésnek indult. Az akadémián tavaly indult és az idén valósul meg két, évtizedek óta nem látott nagyberuházás: a Természettudományi Kutatóközpont új épülete 9,5 milliárd forint, míg a CERN@WIGNER adatközpont 8,5 milliárd forint beruházási költséggel valósul meg.

Pálinkás József hangsúlyozta: az igazi felelősség az ország anyagi erőforrásainak szabályos felhasználása. "Az akadémia ezt tekintette és tekinti vezérelvének, és erre a kihívásra törekedett és törekszik eredményes választ adni. Ennek szellemében újította meg intézményhálózatán belül a kutatás-finanszírozás rendszerét is" - fogalmazott az elnök.

Az akadémia sikereiről beszélve Pálinkás József elmondta: az MTA intézetei hozzák létre a magyar tudományos eredmények csaknem egyharmadát, számottevő hányaduk a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó publikációk felső tíz százalékában szerepel. Mint hozzátette: tudományos sikereink nemzetközi elismertséget hoznak, amely értéket jelent a gazdaság területén és a nemzetközi kapcsolatokban is.

Pálinkás József rámutatott arra, hogy a magyar felsőoktatás stratégiai partnereként tavaly 7 milliárd forintot, az akadémia költségvetésének 19 százalékát használták fel felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Mint hangsúlyozta: az akadémia közös célnak tekintette és tekinti a minőségi felsőoktatás megteremtését, a tudományos utánpótlás biztosítását, tudományos kiválóságaink megbecsülését és itthon tartását.

Díjak és díjazottak a közgyűlésen