• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Pál Csaba biológus kapta idén a Bolyai-díjat

Hírek Forrás: MTI

A kutató a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozik.

Pál Csaba a jelentős tudományos elismerést Áder János köztársasági elnöktől vehette át vasárnap este Budapesten .

A kétévente odaítélt, most nyolcadik alkalommal átadott Bolyai-díjat, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés, harmadszor kapta biológus. Pál Csaba a díjjal járó 100 ezer eurót további kutatásai finanszírozására fordíthatja.

A 40 éves Pál Csaba 2008 óta az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. Biológusnak tanult, majd elkezdett a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozni. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ösztöndíjjal több évet töltött külföldön, kutatott Oxfordban és Heidelbergben.

Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.

A Bolyai-díj Alapítvány tájékoztatása szerint az MTA közreműködésével felkért 14 tudósból álló, a mindenkori köztársasági elnök elnökletével működő díjbizottság ezúttal is zártkörű tanácskozást követően választotta ki az idei díjazottat.

A tudományterülethez nem köthető Bolyai-díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású tudósnak adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, a fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

Tizenöt évvel ezelőtt az első Bolyai-díjat az MTA jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, az MTA jelenlegi elnöke, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.

Áder János: Pál Csaba teljesítménye már most maradandó

Pál Csabának már most maradandó teljesítmény fűződik a nevéhez, olyan eredmények, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap este a Bolyai-díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi. "A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Mint hangsúlyozta: a kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy "különleges hangjával közbeszéddé teszi a tudományt". Hozzátette: reményei szerint a következő napokban sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja, mert szeretnék pontosan tudni, hogy miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz.

Áder János szerint "ma még csak a szegedi laboratóriumban köhögnek az élesztők - ahogy mondják -, de a fiatal magyar kutatók mindent megtesznek azért, hogy holnap már le tudják küzdeni a most még ellenálló baktériumokat és az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük".

Hozzátette: Szegeden a magyar tudósok rajzolják fel azokat a géntérképeket, amelyek közel visznek a megoldáshoz. Szaklapokban megjelenő cikkeik, méréseik világraszóló sikert jelentenek. Eredményeik a tudományterület evolúcióját is magasabb sebességre kapcsolják.

Az államfő emlékeztetett, hogy Pál Csaba eddigi legfőbb sikerei Magyarországon születtek és az ország osztozik ebben a büszkeségben. Mint kiemelte: a díjazott személyes példája másoknak is bizonyítja, hogy Magyarországon a munkának, a tehetségnek, az elhivatottságnak és a teljesítménynek becsülete van.

"A haza nem csak igényt tart a tudásra, hanem a támogatáson és a lehetőségeken túl, még olyasmit is ad cserébe, amelyet a világ egyetlen távoli kutatóhelye sem képes: a szülőföld ihlet adó erejét" - fejtette ki Áder János.

Köszönőbeszédében Pál Csaba hatalmas megtiszteltetésnek és elismerésnek nevezte a Bolyai-díjat, amely mint mondta, egyben visszajelzés is, hogy érdemes volt hazajönni és a kutatócsoportját Magyarországon megalapítani. A biológus hangsúlyozta, munkatársai és tanítványai odaadó munkája nélkül soha nem érte volna el a sikereit.

A kutató szerint kiemelkedően fontos, hogy Magyarország a tudományt támogassa, mert megtérülő befektetésről van szó. Mint fogalmazott: "ha kiemelkedően magas szinten műveljük a szakterületünket, képesek vagyunk elnyerni az Európai Unió legnehezebb pályázatait is, és ezek révén, valamint a belőlük befolyó pénzből új munkahelyeket hozunk létre, infrastruktúrát fejlesztünk, és magyar cégeknek kötünk szerződéseket".

A szakember megjegyezte, hogy a tudomány az általános kultúrkincsüknek is része. "Utazó nagykövetei vagyunk az országnak, tudományos konferenciákon és a nemzetközi médiában öregbítjük hazánk hírnevét" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nemzedéke egyben elkötelezett abban is, hogy a tehetségeket felkarolja.

"Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha az utánunk jövő generáció és a tanítványaink nálunk is sikeresebbek lesznek. Ez az értékrend irányítja a napi munkámat" - zárta gondolatait a biológus, hangsúlyozva, hogy mindehhez tehetséggondozásra van szükség, ami az állam, a kutatóintézetek és az egyetemek feladatkörén túlmutató összefogást igényel. Mint mondta, a Bolyai-díj ebből a szempontból is példa értékű, és sok hasonló kezdeményezésre van szükség.

(Vezető képünkön: Áder János köztársasági elnök (j) átadja a Bolyai-díjat Pál Csaba biológusnak a Magyar Tudományos Akadémián 2015. május 17-én. Balról Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Belső képünkön: Pál Csaba köszönőbeszédet mond. MTI Fotó: Kovács Attila)

Legolvasottabb cikkeink