• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Régi vírus az új vírus

Hírek Forrás: MTI

Régóta fertőzhetik az embert a halálos vérzéses lázat okozó vírusok.

A nyugati orvoslás által csupán mintegy négy évtizede felfedezett, vérzéses lázat okozó vírusok nem újonnan kialakuló vírusok, mint azt eddig feltételezték, hanem régóta az ember mellett élő, csupán újonnan felfedezett vírusok - vélekednek amerikai kutatók a Science tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban.

Ezek a kórokozók a semmiből látszottak előbukkanni a 20. század második felében: a Marburg-vírus 1967-ben, a Lassa-vírus 1969-ben, az Ebola-vírus pedig 1976-ban - idézte fel Pardis Sabeti kutatásvezető, a Harvard Egyetem professzora tanulmányuk bevezetőjében. A kilencvenes évektől azt feltételezték, hogy újonnan kialakuló kórokozókról van szó, Sabeti és kutatócsoportja azonban járványtani és genetikai vizsgálatok alapján úgy véli, hogy ősi eredetűek ezek a vírusok.

Sabeti és munkatársai Nigériában és Sierra Leonéban nemzetközi együttműködésben vizsgálták a vírusok járványtani jellemzőit. A betegségek által leginkább sújtott embercsoportok vértesztjei szerint az emberek jelentős részénél megtalálható a vírusokkal szembeni immunválasz, ami azt jelzi, hogy korábban találkoztak már a vírussal. A Lassa-vírusra egyes csoportokon belül 55 százalékban pozitív lett a teszt, míg az Ebola-vírussal korábban már találkozott emberek aránya elérte a 22 százalékot.

Genetikai vizsgálatok eredménye is azt sugallja, hogy a vírusok jóval régebb óta élnek együtt az emberrel, mint négy évtized. Sabeti számítógépes genetikai modellezése azt mutatta, hogy valamikor 3-10 ezer évvel ezelőtt elterjedt a nyugat-afrikai lakosságon belül egy bizonyos génvariáns, a LARGE. Noha még nem teljesen tisztázott e génváltozat szerepe, a kutatók sejtése szerint rezisztenciát kínálhat a Lassa-vírus ellen.

A Lassa-vírus más vérzéses lázat okozó vírusok családjából ágazhatott el, míg az Ebola-vírus a Marburg-vírusból fejlődhetett ki körülbelül 10 ezer éve. A vírusokkal megfertőzött, de fizikailag nem beteg emberek aránya az érintett területeken arra utal, hogy valamikor genetikai rezisztencia alakult ki velük szemben - idézte a kutatókat a LiveScience című ismeretterjesztő portál (http://www.livescience.com/24644-ebola-lassa-viruses-newly-diagnosed.html).