• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rejtett bombák az influenzavírusban

Hírek Forrás: MTI

Világjárványt legvalószínűbben az influenzavírus okozhat - vélekedett a Nobel-díjas tudós Szegeden.

Az influenzavírus az egyetlen igazán veszélyes vírus, amely világjárványt okozhat - hangoztatta Peter C. Doherty, a kilenc Nobel-díjas tudós egyike, aki részt vesz a Szegeden csütörtökön kezdődött Szent-Györgyi Albert Konferencián, amelyet abból az alkalomból rendeznek, hogy az egyetem egykori professzora és rektora, Szent-Györgyi Albert 75 esztendeje kapta meg a tudományos elismerést.

"A legtöbb vírus nem változtatja gyakran a felépítését, patogenitását. Ez alól az influenzavírus kivétel" - magyarázta nagysikerű előadásában az immunológia egyik legnagyobb élő alakja.

Mint hozzátette, az influenza vírusa folyamatosan változtatja genetikai összetételét, nagy a változékonysága, új és új vírusok jönnek létre. "Főként a sertésekben és a vízimadarakban felbukkanó vírusokra kell odafigyelni" - hangsúlyozta az ausztrál születésű tudós.

Doherty, aki máig egyetlenként állatorvosi diplomával nyerte el 1996-ban az orvosi Nobel-díjat, jelenleg az év három hónapjában az Egyesült Államokban, a memphisi St. Jude Gyerekkórház immunológiai részlegét irányítja, az év többi részében pedig a Melbourne-i Egyetemen tevékenykedik.

Mint elmondta, mindkét kutatócsoportja a fertőzések kezdeti szakaszával foglalkozik, azt vizsgálják, hogy mi zajlik a szervezetben közvetlenül a vírusfertőzés után.

Peter C. Doherty adott elsőként választ arra, hogy miként ismeri fel a szervezet a saját, vírussal fertőzött sejtjeit. Kitüntetett kutatótársaival azt vették észre, hogy az úgynevezett T-sejtek, az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket különleges módon érzékelik. A T-sejtek úgy ismerik föl a szervezet számára idegen anyagokat, hogy az egyes sejtekben földarabolódott fehérjék darabjait a saját sejtfelszíni fehérjéik, struktúráik mellé kirakják.

Az immunrendszer működésének kulcsa, hogy a szervezet felismerje a saját magában képződött kóros sejteket, például a daganat bizonyos fehérjetermékeit, amelyeket el kell tüntetni. A T-sejt eredetű felismerésben nem magát az idegen anyagot, hanem annak feldolgozott "termékeit", a peptideket azonosítja a T-sejt, a végeredmény azonban ugyanaz: a szervezet számára káros anyagok – vírusok, daganatok – elpusztítása.

Doherty eredményei nyomán egyre jobb daganatellenes készítmények születtek annak köszönhetően, hogy az immunrendszer működését jobban megértették a kutatók.