A Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozza a rezisztenciáért felelős génváltozatot.
A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, és hazánkban is széles körben alkalmazott pyrethroid-alapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei. A szer túlhasználata, vagyis hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogokban rezisztencia alakulhat ki. Egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben. Ennek következménye, hogy a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) javaslata és nemzetközi standard is, hogy a kémiai kezelésekkel érintett területeken a rezisztenciagének monitorozása megvalósuljon. Magyarországon ez jelenleg nem megoldott, így a Virológiai Nemzeti Laboratórium a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán elvégezte néhány jelentősebb településen (Budapest, Vác, Győr, Debrecen, Barcs, Pécs) a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát.
A felmérésbe bevont települések mindegyikén azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hazánkban egyik leggyakoribb – egyben a Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert faj – dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállóak a pyrethroidokkal szemben. A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak. Erre számos példát láttunk Európa szerte Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában.
Tekintettel arra, hogy a csípőszúnyogok által terjesztett betegségek, mint például a Nyugat-nílusi láz vagy Dengue láz okozta járvány esetén a csípőszúnyogok számának csökkentése kizárólag ezzel a módszerrel lenne lehetséges, rezisztens populáció jelenléte esetén a kezelés részben vagy teljesen hatástalan maradhat, így a valós vészhelyzet elhárítása is kétséges lehet.
Erre a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást. Ennek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert kombinál a szúnyogok elleni védekezésre, a hangsúlyt a megelőzésre fekteti és a rezisztencia kialakulását megakadályozva, a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben alkalmazza.