• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szárnyasok keveredése hozhatta létre a H7N9-est

Hírek Forrás: MTI

A H7N9 veszélyes, mert madarakról közvetlenül terjed át az emberekre.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatóinak szaklaboratóriuma szerint az embereken korábban nem kimutatott vírus genetikai mutáció révén jött létre, amelyet a Dél-Koreából a Jangce-folyó környékére vándorló madarak, valamint a helyi kacsák és csirkék érintkezése alakított ki. A szervezet a kínai Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin által idézett jelentése szerint a H7N9-es típusú madárinfluenza nyolc génjéből egy - az N9-es - megegyezik a korábban Dél-Koreából származó vadmadarakban találttal, míg az H7-es gént a kelet-kínai Csöcsiang tartomány kacsaállományában mutatták ki. A többi hat gén egy másik típusú madárinfluenzából, a H9N2-es törzsből származik, ezeket Sanghaj, Csöcsiang és Csiangszu tartományok csirkéiben fedezték fel. Az elmúlt hetekben az akadémia által felsorolt mindegyik helyen tapasztaltak H7N9-es fertőzést.

A tanulmány kiemeli: nincs arra utaló bizonyíték, hogy a szárnyasok mellett a sertések is a fertőzés forrásai lennének, a H7N9 ennek ellenére veszélyesnek minősíthető, az ugyanis a madarakról közvetlenül terjed át az emberekre.

A madárinfluenza H7N9-es törzse kedd reggelig 24 embert betegített meg Kínában, közülük heten hunytak el a fertőzés következtében. A legtöbb megbetegedést, szám szerint 11-et a kelet-kínai Sanghaj városából jelentették, ahol öt ember halálát okozta a vírus, az ellene való harc pedig eddig összesen százezer élő szárnyas levágását követelte meg.

A nemzeti egészségügyi és családtervezési bizottság hétfőn megerősítette: mindezidáig nem találtak arra utaló jelet, hogy a H7N9-es madárinfluenza emberről emberre terjedne. A hatóságok több csatornán át folytatják az információgyűjtést, a bizottság a mezőgazdasági hatóságokkal együtt figyeli a betegség állatok közötti terjedését, de az emberi megbetegedések forrását is kutatják, az esetleges mutációkat is vizsgálják.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselője, Michael O'Leary elismerően szólt a kínai hatóságok erőfeszítéseiről, a két fél között az információcserét és együttműködést kiválónak minősítették, és különösen nagyra értékelték, hogy a kínai vezetés gyors és pontos információt ad a valós helyzetről.

A vírusok gyorsan változnak, ezért a megelőző oltásokat évente meg kell ismételni. (Az oltóanyagot mindig az aktuális főkórokozóhoz kell készíteni.) A vírusoknak nincs saját anyagcseréjük, csak gazdasejtekben, pl. emberben szaporodhatnak. A gyógyszer a vírus szaporodását megállíthatja a testben és az influenza lefolyását gyengítheti. Célszerű az első tünetek megjelenésekor a lehető leggyorsabban bevenni. Jelenleg csak azok az emberek fertőződhetnek meg, akik nagyon szoros kapcsolatban állnak fertőzött madarakkal.