Szűréssel megelőzhető volna, mégis 5 ezren belehalnak évente

Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia) és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően - ajánlotta az olvasók figyelmébe az egyetemi portál.

A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.

Bár a vastagbéltükrözéstől sokan tartanak, megfelelő előkészítéssel, felkészüléssel és együttműködéssel – akár bódítás vagy altatás mellett – a vizsgálat elvégzése nemcsak a bélbetegségek diagnosztikáját, hanem terápiás beavatkozások elvégzését és a daganatok kialakulásának megelőzését is lehetővé teszi, egyetlen erre alkalmas eljárásként – mondja dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológai Klinika egyetemi tanára.

A Semmelweis Egyetem új oktatóvideójából az is kiderül, hogy a kolonoszkópia csak úgy lesz sikeres, ha a bél megfelelően kitisztul, ebben bizonyos étrendi korlátozások is segíthetnek. Legtöbb esetben a vizsgálatra való előkészítés otthon történik. Egy héttel a beavatkozás előtt már nem szabad apró magvas ételeket fogyasztani (pl. szőlő, magvas péksütemények, mák), sőt paradicsomot és a paprikát sem. A kolonoszkópia előtti napon könnyű reggeli (pl. kefir vagy joghurt, egy szelet fehér kenyér), délben pedig már csak hús- vagy zöldségleves szűrt leve fogyasztható. A beavatkozás napján csak vizet ihat a páciens, a vizsgálat előtt két órával pedig már azt sem.

A kolonoszkópia történhet éber állapotban, bódításban és altatásban is. Orvosi konzultációt követően születhet arról döntés, hogy a tüneteket, kórelőzményt és az egyéni adottságokat figyelembe véve melyik módszer a legmegfelelőbb – ismerteti dr. Miheller Pál.

Hozzáteszi, hogy a bódítás és az altatás is befolyásolhatja a keringést, illetve a légzést, ezért krónikus szív-érrendszeri, illetve tüdőbetegségben szenvedőknél és idős betegeknél még nagyobb körültekintéssel alkalmazzák.

A vizsgálat során az orvos óvatosan egy apró, hajlékony, nagy felbontású optikai műszert (kolonoszkóp) vezet a végbél felől a vastagbélbe, miközben levegőt (szén-dioxidot) fúj és vizet fecskendez a bélbe azért, hogy az elváltozásokat jól láthassa. A vastagbéltükrözés során lehetőség van jóindulatú daganatok (polipok) és akár korai stádiumú rosszindulatú daganatok eltávolítására is. A célzott mintavételek és eltávolított polipok szövettani vizsgálata határozza meg a további teendőket. A vastagbéltükrözés folyamata tehát akkor zárul le, ha a beteg megbeszélte az eredményt az orvosával. Ötvenéves kor felett panaszmentes esetben is javasolt részt venni a szűrővizsgálaton.