Tényleg a jobb homloklebeny a jobb?

Az agyban a szürkeállomány tartalmazza az idegsejtek, a neuronok sejttestjeit (szómáit), a fehérállomány pedig egy zsírszerű anyaggal, a mielinnel szigetelt axonkötegeket, azaz az idegsejtek nyúlványait. Jó ideje ismert, hogy a homloklebeny jobbfelében a fehérállomány nagyobb térfogatú, mint a bal oldalon, így azt hihetnénk, hogy ott több kapcsolat van az idegsejtek között. Az ELTE kutatói azonban meglepő eredményre jutottak - tudatta az intézmény közleménye.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói, Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor most kimutatták, hogy – a várakozásokkal ellentétben – a bal homloklebenyben statisztikailag szignifikánsan több és – matematikailag jól meghatározott értelemben – „jobb” kapcsolat van az idegsejtek között, mint a jobb homloklebenyben.

Hasonlóan tanulmányozták a halántéklebeny és a fali lebeny belső kapcsolatait. Ezekben a lebenyekben nem a bal oldali (mint a homloklebenyben), hanem a jobboldali kapcsolatból van több, és ezek a kapcsolatok „jobbak” is, több komplex mérték szerint. Ez is eléggé meglepő, mert általában a baloldali halántéklebeny nagyobb, így azt várhatnánk, hogy ott gazdagabbak a kapcsolatok. Az ELTE kutatói többek között a minimális lefogó pontrendszer elemszámát hasonlították össze a lebenyek között.

A minimális lefogó pontrendszer elemszáma jól alkalmazható a gráfok bonyolultságának leírására. Ha ez az érték nagy, akkor a gráf bonyolultabb, gazdagabb összeköttetésekkel rendelkezik, ha alacsonyabb, akkor ennek az ellenkezőjét gondoljuk. Például az n csúcsú teljes gráfban, ahol minden csúcs az összes többivel össze van kötve, ez az érték n-1, az üres n-csúcsú gráfban (amelynek egy éle sincs) ez az érték 0. Nagyobb, azaz több csúcsú gráfban várható, hogy ez az érték is nagyobb, ezért gyakran nézik a minimális lefogó pontrendszer elemszámának normált változatát, azaz amikor leosztjuk a gráf csúcsszámával ezt az értéket. A kutatók azt találták, hogy a bal homloklebeny nemcsak több élet tartalmaz, hanem még a normált minimális lefogó pontrendszer elemszáma is nagyobb ott. Ez azt mutatja, hogy a bal homloklebeny kapcsolatai több mérték szerint is szignifikánsan gazdagabbak, mint a jobb homloklebenyéi. Hasonlóan az is kiderült, hogy a homloklebenyben ez a normált érték nagyobb, mint a fali lebenyben, és a fali lebenyben nagyobb, mint a halántéklebenyben.

Számos más, nehezen kiszámolható paraméter értékeit is összehasonlították a kutatók a Springer-Nature kiadóvállalat Cognitive Neurodynamics című lapjában most megjelent közleményükben.