Tiltakozása jeléül Kende Anna lemondott MTA tagságáról

„Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját” – írta Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója a testület vezetőinek címzett levelében, amelyet a Qubit idéz.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 3-án, kedden kora délután tette közzé az aznap délelőtt, a testület 195. közgyűlésén újonnan megválasztott tagjainak névsorát. 

Íme a 26 új rendes tag névsora: 

Benkő Elek

Csiba László

Dunai László

Felinger Attila

Frank András

Gáspár Péter

Haas János

Halmai Péter

Harrach Balázs

Kaptay György

Katz Sándor

Kecskeméti Gábor

Kenesei István

Kiss György

Kollár László

Kovács Zoltán

Kövér György

Miklósi Ádám

Páles Zsolt

Rajkai Kálmán László

Simon István

Stipsicz András

Szendrő Zsolt

Szöllősi János

Tallián Tibor

Zaránd Gergely Attila

Másnap Kende Anna (szerda este) a Facebookon tette közzé levelét, amelyben lemond az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról. Mint a bejegyzésében írta: "Ma lemondtam az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságomról, mert így kívánok tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma 0."

„Ezúton szeretném benyújtani lemondásomat az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságomról tiltakozásom jeléül, amiért 2022-ben az újonnan megválasztott 26 rendes tag között egyetlen nő sincsen – írta a levélben, amit Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály elnökének (ide tartozik a pszichológia) és Urbán Róbertnek, a pszichológiai bizottság elnökének címzett.  

Az MTA Kommunikáció Főosztálya reagált a lemondásról szóló, médiában megjelent hírekre:

„Az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén. Azonban Lovász László akadémiai elnökként éppen e mulasztásokat elismerve tett lépéseket azért, hogy változtasson a helyzeten. A jelenlegi elnök Freund Tamás is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését. E lépések eredeménye már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában. Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült.

Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatóak, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak. Az idei választáson 26 levelező tagot jelöltek rendes tagnak, és mindegyiküket meg is választották. Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi.

Végül megjegyezzük, hogy az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, mely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával. A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti. Kifejezetten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Nők a Tudományban rendezvénysorozat, a Fiatal Kutatók Akadémiája is kiemelt témaként kezeli a problémát, és részben az ő kezdeményezésükre az Akadémia úgy módosította, illetve módosítja a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket.”