Túl sokat járunk orvoshoz - az OECD-ben a 4. helyen állunk

A betegek többsége nem tudja, hogy a tüneteivel hova forduljon, azt viszont igen, hogy az ügyeletre és a sürgősségire bármikor mehet. Ennek a szemléletnek a megváltoztatására indult tájékoztatási kampány - írja a 24.hu.

Az egészségügy rendbetételét nem csak intézményi oldalról kell elképzelni, és nem is biztos, hogy az egyre több milliárd forint lesz az, ami érezhető javulást hoz az ellátásban. Van ugyanis egy harmadik fontos tényező, ami szerepet játszik az egészségügy működésében: a betegek.

Az emberhiánnyal küszködő magyar egészségügy leterheltsége az utóbbi időben a sürgősségi osztályokon bukott ki leginkább. A sürgősségi orvosok rendre arról panaszkodtak, hogy a megnövekedett várakozási idő nemcsak annak tudható be, hogy kevés az orvos vagy szakszerűtlen az ellátás, hanem annak is, hogy nagyon sok beteg úgy érkezik a sürgősségire, hogy nem is oda kellene érkeznie. Az alapellátásban is hasonló a helyzet. A 24.hu-nak több háziorvos is elmondta, gyakran találkoznak olyan esetekkel, amelyek otthon is orvosolhatók lennének, az ügyeletet pedig  sokan riasztják olyan panasszal, amivel a normál rendelési időben is ráérne foglalkozni.

A mindenféle szempontból leterhelt egészségügyi ellátást rohamozó betegek száma beszédes. Az OECD-adatok alapján a 4. helyen állunk az orvoslátogatásokat tekintve, csak Korea, Japán és Szlovákia előz meg minket. Az OECD 2016-os adatai alapján egy magyar ember évente átlagosan 11,1-szer konzultált orvossal. De miért járunk ilyen gyakran orvoshoz? Az egyik kézenfekvő válasz az, hogy azért, mert Európában a magyar az egyik legegészségtelenebb nemzet: a magyarok várható élettartama az egyik legalacsonyabb egész Európában, a rákos halálozás tekintetében az élen járunk, sokat dohányzunk és iszunk, és elhízottak vagyunk, ilyen életmóddal pedig nehéz elkerülni az orvosi rendelőt.

A ellátórendszer leterheltségét tovább fokozza, hogy korántsem világos a beteg számára, hova menjen, ha egészségügyi baja van. A háziorvos-szakrendelő-kórház útvesztőjében nemhogy a páciens, de maga az orvos is csak nehezen tud eligazodni, két dolog azonban biztos pontot jelent annak, akinek panasza van: a háziorvosi ügyelet bármikor elérhető, és a sürgősségire is bármikor lehet menni, elküldeni nem fognak onnan senkit.

A sürgősségi orvosok éppen ezt a gondolkodásmódot tartják veszélyesnek akkor, amikor az egészségügy minden baja a sürgősségi osztályokon mutatkozik meg. A sürgősségi betegellátó osztályokat (SBO) ostromló betegek hatékonyabb ellátására kész a január 1-jén életbe lévő kormányzati terv. E szerint a kevésbé sürgős eseteket az úgynevezett akut ellátási egységhez irányítanák az SBO-okon. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő részleg lesz, ahol egy mentőtiszt vagy egy diplomás nővér ellátja a beteget: ha kell, adnak neki fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezhetik a nem azonnali, következő vizsgálatát. Ha pedig jobban van, hazaengedhetik, így elképzelhető, hogy bemegy a sürgősségire, és úgy megy el onnan, hogy orvossal nem is kellett találkoznia.

Amíg a kormányzat a sürgősségikre koncentrál, addig a Magyar Orvosi Kamara a Gyógyszerészi Kamarával kézen fogva a betegek edukációját hangsúlyozza, és decemberben országos betegtájékoztató kampányt indított, aminek célja meglehetősen triviálisnak hangzik: plakátokon és a szórólapokon hívják fel a figyelmet arra, hogy milyen panaszokkal hova fordulhat a lakosság. Rajzok, ábrák segítségével orientálják a betegeket abban, hogy milyen esetekben kérhetik gyógyszerész segítségét, mi a háziorvos feladata, mikor ajánlott a háziorvosi ügyeletet hívni és mely esetekben kell mentő.

További részletek a cikkben.