Zavaros szabályok az elmeállapot megfigyelésében

Szabó Máté ombudsman szerint a hatályos törvények alapján nem ítélhető meg egyértelműen, hogy milyen beavatkozások, illetve korlátozó intézkedések alkalmazhatók az elmeállapot megfigyelésére beutalt, büntetőeljárás alatt álló emberek esetében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: azt követően indított vizsgálatot az elmeállapot-megfigyelés intézményének konkrét jogi és szakmai tartalmának áttekintésére, hogy egy beteget megfigyelése során engedély nélkül és indokolatlanul nyugtatóztak be egy kórházban.

Az ombudsman a panasz kivizsgálása során kimutatta, hogy törvényi szinten nem tisztázott az elmeállapot-megfigyelés intézményének konkrét jogi és szakmai tartalma. Szükségesnek tartja, hogy legyenek minimumszabályok a megfigyelés pontos jogi tartalmáról, ezen belül az alkalmazható beavatkozásokról, korlátozó intézkedésekről. A hiányzó garanciális szabályozás mielőbbi elfogadása érdekében a biztos az illetékes szakminiszterekhez fordult.

Szabó Máté kifejtette: a büntetőeljárásról szóló törvény mindössze annyit mond, hogy a "szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható a személyes szabadság". Az egészségügyi törvény azonban bármely korlátozó intézkedés alkalmazását csak veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg esetében teszi lehetővé.

A konkrét esetben a panaszos azért kapott a belegyezése nélkül jelentős mennyiségű nyugtatót, mert nem akarta elfogadni, hogy kórházba, a pszichiátriára került. "Ez a tény viszont nem meríti ki a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás fogalmát" - figyelmeztetett az ombudsman.

Az országgyűlési biztos kiemelte: a büntetőeljárásról szóló törvény szerint akkor, ha a szabadlábon lévő terhelt kivonja magát a megfigyelés alól, a pszichiátriai intézetnek haladéktalanul értesítenie kell az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot. "Kifejezett bírósági döntés hiányában" az egészségügyi intézménynek nincs felhatalmazása a kezelésre, például a "nyugtatózásra" sem - írta Szabó Máté.

Mindezek alapján az ombudsman megállapította: a kórház figyelmen kívül hagyta a garanciális törvényi szabályokat; azzal, hogy az elmeállapot megfigyelése során kémiai, biológiai korlátozó intézkedést alkalmazott a beteg belegyezése, illetőleg bírósági felhatalmazás nélkül, súlyosan megsértette a panaszos személyes szabadsághoz, valamint az emberi méltósághoz való jogát.