Nobel-díjasok: Karikó Katalin, akinek évtizedekig nem hittek

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Új sorozatunkban a magyar és magyar származású orvosi-élettani Nobel-díjasokat mutatjuk be. Az első rész főszereplőjének életműve nem is lehetne aktuálisabb: Karikó Katalin, az mRNS-technológia úttörője 2026 májusától az egészségügyi miniszter mellett működő tanácsadó testület tagjaként segíti a magyar egészségügy megújítását.

Kisújszállástól Szegedig

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, és Kisújszálláson nőtt fel, ahol édesapja hentesként dolgozott. Saját bevallása szerint a biológia iránti érdeklődése is innen ered: gyerekként az állati szervek anatómiáját a vágóhídon ismerte meg.

A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett biológus diplomát 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktorált biokémiából. Itt találkozott először azzal a molekulával, amely egész pályáját meghatározta: a hírvivő RNS-sel (mRNS), amely a génekben tárolt információt közvetíti a sejt fehérjegyáraihoz.

1985-ben forráshiány miatt elbocsátották, ekkor döntött úgy férjével, hogy kislányukkal az Egyesült Államokban folytatják – a hivatalosan kivihető összegen felüli megtakarításukat a gyermek plüssmacijába varrva csempészték át a határon. (A kislányból, Francia Zsuzsannából később kétszeres olimpiai bajnok evezős lett az amerikai válogatott színeiben.)

Évtizedek ellenszélben

Amerikában előbb a philadelphiai Temple Egyetemen, majd 1989-től a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozott. Miközben a tudományos közvélemény a kémcsőben előállított mRNS terápiás alkalmazását zsákutcának tartotta – a molekula instabil volt, és heves gyulladásos reakciót váltott ki –, Karikó kitartott amellett, hogy a technológiában óriási lehetőség rejlik.

A kitartás ára magas volt: pályázatait rendre elutasították, 1995-ben pedig az egyetem visszaminősítette, mert kutatásai nem hoztak elég támogatást. A fordulatot egy hétköznapi pillanat hozta el: a fénymásoló mellett ismerkedett össze Drew Weissman immunológussal, aki HIV elleni vakcinán dolgozott. Együttműködésük nem egyetlen heuréka-pillanat, hanem évtizednyi szisztematikus munka története.

A felfedezés, amely Nobel-díjat ért

A megoldandó probléma a következő volt: az mRNS elvben ideális gyógyszerjelölt, hiszen bármely fehérje „receptje" bejuttatható vele a sejtbe, amely aztán maga állítja elő a kívánt molekulát – legyen az hiányzó enzim vagy egy kórokozó felszíni fehérjéje, amely ellen immunválaszt szeretnénk kiváltani. Csakhogy ha laboratóriumban átírt mRNS-t juttattak a sejtekbe, a veleszületett immunrendszer mintázatfelismerő receptorai – elsősorban a Toll-szerű receptorok – idegen anyagként azonosították, és erős gyulladásos választ indítottak. Ez terápiás célra alkalmatlanná tette a molekulát.

Karikó és Weissman 2005-ben az Immunity hasábjain közölte a kulcsfelfedezést: ha az mRNS egyik építőkövét, az uridint módosított változatra – pszeudouridinre – cserélik, a molekula gyakorlatilag láthatatlanná válik az immunrendszer riasztórendszere számára.

A megfigyelés hátterében egy elegáns biológiai logika áll: saját, érett RNS-molekuláink természetes módon tartalmaznak ilyen módosításokat, a sejt tehát éppen ezek alapján különbözteti meg a sajátot az idegentől. 2008-ban a Molecular Therapy-ben azt is kimutatták, hogy a módosított mRNS nemcsak kevésbé gyulladáskeltő, hanem hatékonyabban is termelődik róla fehérje. E két eredmény – kiegészülve a molekulát célba juttató lipid nanorészecskék párhuzamos fejlesztésével – tette lehetővé, hogy az mRNS gyógyszerré és vakcinává válhasson.

A technológia jelentőségét a koronavírus-járvány bizonyította be: a Pfizer–BioNTech és a Moderna COVID-19 elleni vakcinái Karikóék módosított nukleozidos megoldására épültek. A kutató 2013-tól a BioNTech alelnökeként maga is részese volt a fejlesztésnek.

Munkáját 2021-ben Lasker-díjjal, 2023-ban pedig – Drew Weissmannal megosztva – orvosi-élettani Nobel-díjjal ismerték el, az indoklás szerint a nukleozidmódosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését. A platform története pedig nem ért véget: daganatellenes és ritka betegségek elleni mRNS-készítmények sora áll jelenleg klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban.

Vissza a magyar egészségügyhöz

Az aktualitást az adja, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter 2026 májusában, parlamenti meghallgatásán jelentette be: Karikó Katalin elfogadta a felkérést a tárca mellett felálló tanácsadó testületbe – a hírek szerint annak vezetésére is őt kérték fel. A testület az átalakuló egészségügyi igazgatás egyik új eleme, amelytől a miniszter a szakmai döntések tudományos megalapozását várja.

A kutató elmondása szerint a hívás egy philadelphiai bevásárlás közben, a tejfölös pultnál érte, és két feltételt szabott: kizárólag ingyen vállalja a szerepet, és csak akkor, ha a felkérés a tudásának, nem a nevének szól. Első tanácsadói nyilatkozata is jellemző rá: nem csodaszereket ígért, hanem a megelőzésről beszélt – alvásról, mozgásról, tiszta levegőről, táplálkozásról –, vagyis arról, amit a rendszer rendbetételétől függetlenül mindenki megtehet a saját egészségéért. Karikó egyébként ma is két lábbal áll a tudományban: a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktus professzora.

Sorozatunk következő részeiben a magyar orvostudomány korábbi Nobel-díjasai következnek, Szent-Györgyi Alberttől Békésy Györgyig. Karikó Katalin pályájának tanulsága azonban már most kirajzolódik: a tudományban néha nem a gyors siker, hanem a négy évtizeden át tartó következetesség ér Nobel-díjat.

Források:

• Immunity – Karikó K, Buckstein M, Ni H, Weissman D – Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA
• Molecular Therapy – Karikó K, Muramatsu H, Welsh FA, et al. – Incorporation of pseudouridine into mRNA yields superior nonimmunogenic vector with increased translational capacity and biological stability
• Nature – Dolgin E – The tangled history of mRNA vaccines
• NobelPrize.org – The Nobel Assembly at Karolinska Institutet – The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2023 (Karikó Katalin és Drew Weissman)
• Index.hu – Karikó Katalin Hegedűs Zsolt miniszter tanácsadója lesz