Digitális detox: nehéz elképzelni, de mutatjuk miért éri meg

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A túlzott képernyőhasználat nemcsak a figyelmünkre és a kapcsolatainkra, hanem a mentális jóllétünkre is hatással lehet. Papp Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa arról beszél, miért érdemes időnként tudatosan elszakadni a digitális világtól, és hogyan segíthet a digitális detox a szorongás csökkentésében, valamint a valódi emberi kapcsolatok erősítésében.

A telefon nem helyettesítheti a valódi jelenlétet

A digitális eszközök ma már a mindennapok szerves részét képezik, ezért egyre nehezebb tudatosan elszakadni tőlük. "A folyamatos online jelenlét ugyan megkönnyíti a hétköznapi ügyintézést, ugyanakkor a mentális működésre és az emberi kapcsolatokra is jelentős hatással lehet" – mondja Papp Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa.

Önmagában nem jelent problémát, ha a digitális világ a személyes élet mellett van jelen, a túlzott képernyőhasználat azonban könnyen háttérbe szoríthatja a valódi jelenlétet. Ennek egyik ismert jelensége a phubbing (phone snubbing), amikor valaki a telefonjára figyel a vele lévő ember helyett, ezzel akaratlanul is elhanyagolva őt.

A mindennapokban ez olyan helyzetekben is megjelenhet, amikor valaki hosszú időn át videókat néz a telefonján, miközben a környezetére vagy akár a saját háziállatára sem fordít figyelmet. A telefon emellett sokszor a konfliktusok elkerülésének eszközévé is válik, mert könnyebb a képernyőre összpontosítani, mint szembenézni a családi vagy párkapcsolati problémákkal.

Egyszerűen el kellene tenni néha a telefont

A kutatások szerint azokban a családokban és párkapcsolatokban, ahol kijelölt telefonmentes időszakokat tartanak, magasabb az elégedettség. Érdemes ezért olyan „védett időszakokat” kijelölni – például az étkezések vagy az alvás idejére –, amikor a telefonokat fizikailag is félretesszük. Ez nemcsak az emberi kapcsolatokat erősíti, hanem az egészség megőrzését is szolgálja – emeli ki Papp Zsuzsanna.

A hagyományos tiltás általában nem eredményes, ehelyett azt javasolja, hogy például a szünidőre, a közös nyaralásra a család közösen alkossa meg a saját szabályrendszerét.

Fontos, hogy a szülők is következetesen tartsák magukat ezekhez, hiszen a gyerekek folyamatosan versengenek az eszközökkel a figyelmükért. A szülői felügyeleti alkalmazások emellett segítséget nyújthatnak a kijelölt keretek betartásában.

Az idegrendszernek is szüksége van pihenésre

Papp Zsuzsanna szerint az idegrendszernek is szüksége van a digitális detoxra, vagyis a tudatos „kicsekkolásra”, hogy pihenhessen a folyamatos ingerek és a dopaminvezérelt működés után. Ebben segíthet például, ha az okostelefont „nyaralás” vagy „hétvége” üzemmódba állítjuk, és korlátozzuk az értesítések számát.

A digitális környezet az azonnali vágykielégülésre épül, ami hosszabb távon befolyásolhatja a késleltetési képességet, vagyis azt, hogy mennyire tudjuk kivárni egy folyamat eredményét, illetve elfogadni, ha egy információhoz nem jutunk hozzá azonnal.

"Legalább a szabadság alatt érdemes kipróbálni, hogy nem nyúlunk minden üres percben a telefon után, inkább legyen nálunk könyv, újság, keresztrejtvény, vagy egyszerűen csak figyeljük a környezetünket" - javasolja a pszichológus.

A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa hangsúlyozza: „A cél nem a technológia teljes elutasítása, hanem annak tudatosítása, hogy ez csupán egy eszköz. Ha képesek vagyunk időnként letenni a telefont, és valóban jelen lenni a saját életünkben, azzal nemcsak a szorongásszintünket csökkentjük, hanem lehetőséget adunk a valódi, mély emberi kapcsolódásoknak is. Mert igenis, tudtunk e nélkül létezni – sőt, néha éppen e nélkül lehet igazán élni.”

Nemcsak a képernyőidő, a tartalom is számít

A képernyő előtt töltött idő korlátozása mellett legalább ilyen fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra is, milyen tartalmakat fogyasztanak a gyerekek. A filmek és videojátékok életkori besorolása a gyermekek fejlődési sajátosságait veszi figyelembe, így segít csökkenteni annak kockázatát, hogy olyan tartalmakkal találkozzanak, amelyeket még nem képesek megfelelően feldolgozni.

A rendszeresen fogyasztott, életkornak nem megfelelő, ingergazdag tartalmak kedvezőtlenül befolyásolhatják az idegrendszer fejlődését, valamint a figyelmi és az önszabályozási képességek alakulását.