• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Adóköteles-e a végkielégítés?

Jogász válaszol

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy a végkielégítés adóköteles jövedelemnek számít-e?

Tisztelt Kérdező !
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 26. § a
rendelkezik a végkielégítés címén kapott összeg adózásáról.
A jogszabályhely (2) bekezdése szerint: A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették.


A (3) bekezdés szerint: a törvényben meghatározott mértékű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést
és a levont adóelőlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.

Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az
ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.


A szabályozás (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a végkielégítésben részesülő - a végkielégítésnek évek közötti megosztására egyébként jogosult - magánszemély írásbeli nyilatkozatot tegyen a végkielégítés kifizetését megelőzően arról, hogy a végkielégítésnek az évek közötti megosztása helyett a kifizetés évében kéri végkielégítésből származó
jövedelmének teljes elszámolását.


Mivel a végkielégítés is az összevont adóalapba tartozó jövedelem, ilyen nyilatkozatot nyilvánvalóan csak annak a magánszemélynek célszerű tennie, akinek az összevont jövedelemadó alapba tartozó jövedelme a legalsó adósáv felső határát a végkielégítéssel együtt sem haladja meg a végkielégítés kifizetésének évében, vagy akinek a következő évben várható éves jövedelme
előreláthatóan magasabb adókulccsal adózna, mint a végkielégítés kifizetésének évében számított adókulcs.

Más esetben, ha a végkielégítés címén megszerzett jövedelme tekintetében a magánszemélynek a következő évre
átvihető jövedelemrésze is lenne, és ezzel együtt számított jövedelme a végkielégítés kifizetésének évében magasabb adókulccsal adózna az összevont jövedelem részeként, mint amekkora adó a következo évre átnyúló rész után
várható lenne, akkor nyilvánvaló, hogy a kifizetés évében történő
elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély nem fogja megtenni.


Azt is fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy adóhivatali adó-megállapításra vonatkozó nyilatkozatot nem tehet az a magánszemély, akinek a következő évben is figyelembe veendő végkielégítése van. Ezen magánszemélyek tehát
jövedelmükről már csak egyénileg adhatnak adóbevallást a munkáltatói adó-megállapítás lehetőségének a megszűnését követően.