• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

A boldogság nem állapot, hanem törekvés

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap

Múlt év októberében jelent meg a Magyar lelkiállapot 2008 című tanulmánykötet.

A könyv azokat az összegző tanulmányokat tartalmazza, amelyeket Kopp Mária vezetésével a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói készítettek átfogó felmérések nyomán.

Kopp Mária szerint a magyar társadalomra az anómia (a szabálykövetés hiánya) jellemző, az emberek úgy érzik, hogy a mai világban nem érdemes betartani a szabályokat, a törvényeket, úgy tartják, ez a boldogulás egyetlen lehetséges módja.

A lélektan nagyon sokáig tilalmas tudomány volt. olyannyira, hogy 1949-től 1951-ig nem is volt pszichológiai képzés a budapesti egyetemen. Kopp Mária elmondta, a pszichiáter orvosként foglalkozik a lelki betegségekkel és ezért a pszichiátria szemléletét egész mostanáig az határozta meg, hogy betegségekkel foglalkozik. A pszichológus elvben az egészséggel, az egészséges lélek jellemzőivel kellene foglalkozzon.

Boldogság- vagy egészségkutatónak vallja magát: „Nagyon szeretem a magyar egészség szót, mert tudtommal egyik nyelvben sem ennyire kifejező az, hogy a testi-lelki, szociális és spirituális egészséget tekintjük alapvetőnek. Még egy haldokló ember is lehet egészséges, ha e dimenziók egyensúlyban vannak".

Annak idején Juhász Pál professzor mellett a pszichiátriai klinikán dolgozott: „Őt pszichiáterként a társadalom egészsége érdekelte, és az, hogy a fejlődés ellenére mi lehet a magyarázata annak, hogy az emberek egyre jobban elidegenednek egymástól és önmaguktól. Nem ismerik önmagukat, és lelki mutatóik a legtöbb országban szembeötlően romlanak. Magyarországon is. Juhász Pál mutatta ki a téeszneurózist Csengersimán: a téeszesítés előtt a faluban nem volt szorongó, depressziós, alkoholista ember, néhány évvel a téesz bevezetése után a falu lakóinak egyharmada komoly lelki panaszoktól szenvedett".

Már 1983-ban megszervezték az első országos reprezentatív felmérést hatezer fővel, azután 1988-ban 21 ezer embert kérdeztek ki, '95-ben és 2002-ben 12600 embert; ezek a teljes magyar felnőtt népességet 18 év felett reprezentáló minták voltak. Legutóbb 2006-ban fejeztek be egy hozzávetőleg ötezer főre terjedő követéses vizsgálatot, olyanokat kerestek meg, akik 2002-ben már beleegyeztek, hogy újra megvizsgálják őket.

Mint orvost, az érdekelte a legjobban, hogy az egészség fönntartásában, illetve az egészségromlásban a lelki tényezőknek milyen szerepük van. Az utóbbi időben kiderült, közölte Kopp, hogy az egyes országok gazdasági fejlettsége nagyon szoros kapcsolatban áll azzal, hogy az emberek ott mennyire érzik boldognak magukat. „Amikor elkezdtem érdeklődni az úgynevezett pozitív pszichológia iránt, akkor megnéztem az orvosi és pszichológiai lexikonokat. Egyikben sem találtam meg a boldogság szót, csak a filozófusoknál. Meg hát az irodalomban" – fejtette ki.

„A lényeg az, hogy a boldogság nem egy állandó állapot, nem is egy hangulat, hanem a cél felé való törekvés. És ha azt nézzük, hogy mi a legfontosabb háttértényezője az emberek boldogságának, akkor kiderül, hogy azok az emberek tartják magukat boldognak, akik úgy érzik, az életüknek van célja, értelme. Ez a legfontosabb háttértényezője a boldogságnak.

Azért nagyon összetett ez a kérdés, mert a magyar lelkiállapotra jellemző, hogy különválik két szint, ami a boldogság szempontjából meghatározó. Az egyik az alapszint, az értékek az oldala. Az értékek szintjén a magyar társadalom megdöbbentően egészséges. Például Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy nem lehet igazán boldog az, akinek nincsen gyereke. Kiderült, hogy a magyarok számára a legfontosabb érték a társas kapcsolat és a belső harmónia, és ezt sokkal fontosabbnak tartják, mint az anyagi helyzetüket. Eközben az emberek úgy érzik, hogy kiszámíthatatlan a társadalom, az emberek aljasak, önzők. A legbiztosabb, ha az ember nem bízik senkiben.

Ez a nézet a mai magyar társadalomban nagyon elterjedt. A lakosság 85 százaléka úgy érzi, simán megdögölhet az utcán úgy, hogy egyáltalán nem törődnek vele. És hetven százalék fölött van azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy az emberek csak ki akarják használni a másikat, és hogy nincsenek közös értékek, közös célok, nem lehet tervezni a jövőt. Svédországban az arány éppen fordított: csak harminc százalékuknak ez a véleménye; a fennmaradó hetven százalék úgy érzi, vannak közös érdekek, közös célok, és meg lehet bízni a másik emberben. Ez a fajta társadalmi tőke az életkilátásokat meghatározó legfontosabb tényező. Ma a svédek élnek szinte a legtovább Európában".

A kutató azt is elmondta, van egy bizonyos genetikai és biológiai különbség, ez három-négy év differenciát tesz ki. Sokkal rövidebb ideig élnek a férfiak, holott a nők mutatói sem annyira jók Magyarországon: 69 évig él átlagosan egy mai magyar férfi és 77 évig egy magyar nő. Öt évvel nagyobb a különbség, mint amit a biológiai különbség indokol. „Ma Magyarországon egy férfival szembeni szerepelvárásnak nem felel meg az, hogy sírjon, hogy az érzelmeit kimutassa vagy hogy megbeszélje a gondjait, problémáit másokkal. Legfeljebb ha leissza magát. Egy olasz férfi elmondja a problémáit, gondjait, és ez nagyon erősen védi".

A kutató fontosnak tartotta elmondani, hogy a vallásosság, főleg a rendszeres vallásgyakorlás erős védettséget adhat: „Amerikában tíz év a várható élettartam-különbség az egyházukban vallást gyakorlók és a nem hívők között. Itt nagyon lényegesnek tűnik a közösségi élet: hogy közös értékek, közös célok legyenek, hogy érezzék az összetartozást, hogy legyenek rítusaik és ünnepeik. Ezek az életben nagyon fontosak". Kopp Mária hozzátette, hogy az olyan, nem vallásos emberek, akik hisznek abban, hogy az életüknek célja és értelme van, sokkal egészségesebbek, sokkal védettebbek.

A következő a tanácsa egy húszévesnek: ha elkezd párt keresni, akkor törekedjen arra, hogy ne csak külső szempontok alapján válasszon. A férfiak hajlamosak arra, hogy mutatós párt válasszanak maguknak, amiért mindenki irigyli majd őket. Közben meg egyáltalán nem biztos, hogy a kapcsolat tartóssága szempontjából is ez a jó megoldás. „Az igazán jó kapcsolat nagyon jó védőfaktor. Viszont a házastársi, kapcsolati stressz a férfiakra és a nőkre is komoly mértékben hat, nagyon veszélyes. Ami még külön érdekes - ez egy egészen új szempont, amit mi hoztunk be a vizsgálatba nemzetközi szinten is -, hogy mi megnézzük azt is, hogyan hatnak egymásra a férfiak és a nők. Kiderült, hogy a nők inkább befolyásolják a férfiak lelkiállapotát, egészségi állapotát. Pozitív és negatív irányban egyaránt".

Mint fogalmazott: „Én úgy érzem, a legsúlyosabb probléma a magyar társadalomban ma az, hogy a férfiak idő előtt megbetegszenek és meghalnak, és emiatt nagyon rossz a foglalkoztatási arány, főleg az alacsonyabb végzettségű rétegekben. Ha ezen nem tudunk változtatni, akkor lehetetlen, hogy az ország gazdaságilag jobb helyzetbe kerüljön. Másrészt ami igazából nagyon izgalmas a vizsgálatainkban, az annak a folyamatnak a megfigyelése, hogy a stresszfaktorok, tehát a környezeti hatások a depresszión keresztül hogyan vezetnek egészségromláshoz. Magyarországon óriási tömegek betegszenek bele a tartós stressz állapotába".

Első összefoglalóját a pszichopátiáról írta: „Az ilyen ember erkölcsi színvak. Nincs érzéke azokhoz az erkölcsi elvekhez, amelyek összetartják a társadalmat. A társadalom védtelen a hozzá hasonlókkal szemben. A faragatlanabb rétegekben is vannak ilyen emberek, de azokat elkapják, lecsukják. Az amerikai társadalom vezetői közt is vannak jócskán pszichopaták, nem csak nálunk. A valódi demokráciákban a politikusok hazugságát szigorúan büntetik, ott azonnal le kell mondania annak, akit hazugságon kaptak. Ahol pszichopaták kerülnek hatalomra, ott közösen törekszenek arra, hogy ne legyenek, ne is lehessenek közös erkölcsi elvek. Az anómiás, morális elvek nélküli ország az ő valódi életelemük. S meg is tesznek mindent azért, hogy az anómiás állapot minél tovább megmaradjon, s hogy ebben ők megmaradjanak" – fejtette ki a magatartáskutató.

Legolvasottabb cikkeink