Hidegben a szívinfarktus is könnyebben arat

Ugyanez a megállapítás a nyári hőségre is érvényes – tudtuk meg Matos Lajostól. Az ismert kardiológus szerint a hideg- és hőhullámok egészségre is veszélyes hatását gazdag szakirodalom bizonyítja. Példaként említette a Macedóniában 1996 és 2000 közötti megfigyelések adatait, amelyek szerint nagy hidegben 7 százalékkal, nagy melegben pedig 13 százalékkal többen hunynak el a kiegyensúlyozott időjárási időszakokhoz képest. Az áldozatok főleg szív- és érrendszeri betegek.

A szakember idézett hollandiai kutatást is, ahol az 1980-es évek elejétől az ezredfordulóig kísérték figyelemmel a hő- és hideghullámok következményeit. A húsz éves időszak alatt a szakemberek V alakú összefüggést találtak a hőfokok, valamint a szív- és érrendszeri halálozások között. Arra jutottak, hogy 16,5 Celsius fok az az optimális hőmérséklet, amikor a legkevesebben hunynak el. Ehhez képest minden plusz fok 1,86 százalékkal több szív- és érrendszeri halálozást, valamint 2,72 százalékkal több összhalálozást jelent. Az optimális hőmérsékleti időszakhoz képest minden egy fokos lehűlés esetén 1,6 százalékkal több szív-érrendszeri és 1,37 százalékkal több összhalálozás következik be. Ez azt jelenti, hogy Hollandiában egy hideghullám időszakában naponta 50, hőhullámokban 40 emberrel több hal meg szívinfarktus, szélütés következtében, mint máskor.

Matos Lajos ismeretei szerint az általában hidegebb Finnországban ősztől karácsonyig egyre többen távoznak az élők sorából, majd fokozatosan csökken a halálozások száma augusztusig – ott e szempontból ez a hónap az optimális időszak.

Hasonló összefüggéseket mutatnak az amerikai adatok is, amelyek között megtalálható, hogy a nem éppen zord klímájú Hawaii-szigeteken is télen hunynak el a legtöbben. Ez nem csak azt jelzi, hogy az időjárási szélsőségek okozta halálozás világjelenség, hanem azt is, hogy nem önmagában a hideg vagy a meleg, hanem a nagy hőmérsékleti különbségek jelentik az emberek számára az igazi kockázatot – következtetett a kardiológus.

Matos Lajos úgy látja, hogy mint sok minden más, az időjárási hatások kivédése is gazdasági kérdés. Figyelmeztető adat, hogy az USA-ban 1970 óta csökkent a hőmérsékleti különbségek miatti halálozások aránya. Ennek magyarázata a légkondicionálás terjedése: télen jól fűtenek, nyáron pedig nem engedik eluralkodni a meleget. A megelőzés ilyen módszerének alkalmazására azonban csak jólétben élők képesek.