A chipsadó nem a bérre megy

Rosszabb helyzetben lesz jövőre az egészségügy, mint az idén, pedig már 2011-ben is tarthatatlan volt a helyzet - így értékelte a jövő évi költségvetés tervezetét Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Szerinte az ágazat lesz a jövő évi büdzsé egyik vesztese, amit több változás is alátámaszt.

Az egyik a gyógyszerek állami támogatására szolgáló kassza drasztikus csökkentése, amelyre a Széll Kálmán-terv bejelentése óta számítani lehetett, így jövőre az idei csaknem 370 milliárd forinttal szemben csak 278 milliárdot költenek majd a lakossági gyógyszerkiadások támogatására. Ezzel egyidejűleg jelentős mértékben emelkednek a gyártókra rótt terhek, így jövőre a gyógyszercégek állják majd a betegek tb-támogatott gyógyszerellátási költségeinek minden ötödik forintját, míg két évvel ezelőtt csak minden hetedik forint származott tőlük.

Egyedül a szakellátásában látható némi többlet, ez az előirányzat az idei 561,5-ről 617,7 milliárd forintra emelkedne. Ez azonban csak látszólagos pluszforrás, a szakellátást nyújtó intézmények kiadásai ugyanis nőnek. Elsősorban azért, mert számos drága medicina átkerül a patikai forgalomból a kórháziba, ami azt jelenti, hogy a jövőben azok költségét nem a gyógyszerkasszából, hanem a kórházak finanszírozásából fizetik majd az intézmények.

Sinkó Eszter aggasztónak nevezte, hogy jövőre a háziorvosok egy fillérrel sem kapnának többet az ideinél, ami a négyszázalékosra tervezett inflációval és az említett tehernövekedéssel számolva komoly reálérték-csökkenést jelent. - Nagyobb átalakítás, a fekvőbeteg-ellátási kapacitások csökkentése előtt rendkívül fontos lett volna a kórházon kívüli ellátás megerősítése - szögezte le a szakember.

Véleménye szerint jól látszik a tervezetből, hogy az állam az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) bevételeihez jövőre 188 milliárd forinttal kevesebbet utal majd. Ezt három fő tételből pótolná: a járulékmérték növelésével, a baleseti különadó bevezetésével (27 milliárd forint), valamint a népegészségügyi termékadó bevételeiből (30 milliárd forint). Mindez azt mutatja, hogy - az ígéretekkel ellentétben - az úgynevezett chipsadó nem jelent többletforrást az ágazatnak, nem lehet például béreket emelni belőle, hanem a kivont kormányzati források egy részét pótolnák a bevételeivel. Várhatóan gondot okoz jövőre szerinte az is, hogy a termékadóból, valamint a baleseti különadóból származó bevételek erősen túlbecsültnek tűnnek.