A Covid kicsinálta az európai egészségügy tüdejét

Az évezred fordulóján a francia, a spanyol és az olasz egészségügyi rendszer a világ élvonalába tartozott, mára nagyot változott a helyzet. A finanszírozás is gyenge lábakon áll – a kormányok nem növelik érdemben a társadalombiztosításra költött összegeket, és az elöregedő társadalmak egyre nagyobb nyomást helyeznek a roskadozó rendszerre. 

A helyzet odáig fajult, hogy az európai társadalombiztosítás nehezen tudja teljesíteni alapvető ígéretét: a bölcsőtől a sírig való méltányos szolgáltatás biztosítását.

Idős orvosok

Tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadott egy jelentést, amelyben az európai egészségügyi szakemberek elöregedését „időzített bombának” minősítette. Franciaországban az orvosok közel fele 55 év feletti. Olaszországban körülbelül százezer  állami szférában dolgozó orvos mond fel, illetve vonul nyugdíjba a következő négy évben. Ösztönöznünk kell az országokat, hogy ezt vegyék komolyan – hangsúlyozta Tomas Zapata, a WHO munkaerő-tanácsadója, a jelentés társszerzője.

2022 vége felé ismét tolongás alakult ki a sürgősségi osztályokon, a szezonális influenza, a Covid és a légúti vírusos megbetegedések megugrása miatt. Közben majd egész Európában az alacsony bérek és a létszámhiány miatt tüntettek az orvosok. A helyzetet az antibiotikumhiány csak tetézte. A gazdagabb országokban a szakemberhiányt csupán átmenetileg enyhíti, hogy a jobb bérekkel elszívták a szegényebb országok orvosait. Az ápolónők pedig általánosan kiégtek – összegez a WHO. A szervezet októberi jelentése szerint a gazdagabb országok a GDP arányában átlagosan 1,4 százalékkal költenek többet az egészségügyre, mint a koronavírus-járvány előtt. Ennek az összegnek több mint felét a „frontvonalbeli” ellátás javítására kell fordítani.

További részletek a cikkben.