A Duna kavicságya mindig jó minőségű ivóvizet szűr Budapestnek

Már hagyomány, hogy a víz világnapjához, március 22-höz közelítve a Fővárosi Vízművek nyílt napot tart a Gellért-hegyen lévő Gruber József víztározóban, ami a sci-fit idéző medence bejárása mellett alkalmat ad arra is, hogy a vízellátás aktualitásairól beszéljenek, írja a Telex. 

A Gruber József víztározó két, 40 ezer köbméteres medencéje közül az egyik most üres, de nem vízhiány vagy műszaki hiba miatt, egyszerűen bizonyos időközönként muszáj leereszteni belőle a vizet, hogy elvégezzék a szokásos karbantartási és tisztítási munkákat. A főként a Csepel-szigetről érkező vizet gravitációs úton Dél-Buda és a Belváros felé továbbítják, és nem okoz szolgáltatási problémát az sem, hogy most csak egy medence üzemel. Reggel érezhetően van egy csúcsidőszak, ami jól látszott a vízzel teli medence mércéjén: amikor a lap munkatársai ott járak, nyolcméteres is lehet a vízoszlop. 

Budapest egy átlagos napon 430 ezer köbméter vizet fogyaszt, ami hőségnapokon 600 ezer fölé is mehet. A minimumokat pedig jellemzően a karácsonyi napokon mérik, akkor 340 ezer köbméter körülire esik vissza a fogyasztás.

„Egyre többször van szolgáltatáskiesés, nyomásprobléma, zavarosság a fogyasztóknál, amit a műszaki berendezések egyre gyakoribb meghibásodása okozza. Ezeket igyekszünk gyorsan elhárítani, de megelőzni nem tudjuk. Egy mód lenne rá, a nagyszabású rekonstrukció, de ennek nincsenek meg a feltételei. Bízunk abban, hogy ahogy a nem lakossági fogyasztóknál is megtörtént a vízdíjak reformja, úgy a lakossági fogyasztóknál is igazságosabb díjrendszert vezetnek be” – mondta Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója.

A problémák nagyobb része jellemzően nyáron jelentkezik, és néhány agglomerációs település időszakos vízhiányt is élt már meg. A Fővárosi Vízművek 11 agglomerációs település ivóvíz- és szennyvízszolgáltatója, és folyamatosan növekvő igényekkel találkozik.

A Duna alacsony vízszintje miatt sokakban felmerült a kérdés, hogy az mennyiben befolyásolja az ivóvízellátást vagy a vízminőséget. Engloner Attila, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Tiszta Ivóvíz projekt munkatársa szerint szerencsére nagyon kevéssé.

A kisvíz két dolgot okoz, egyrészt befolyásolja a kitermelhető víz mennyiségét, másrészt csökken a Duna vizének hígító hatása a szennyezőket tekintve. A körülbelül hétszáz parti szűrésű kút viszont kisvíz idején is el tudja látni Budapestet, és a vízminőség is biztosított.

„A víz, ami a felszín alatt van, az esőből és főleg a Dunából származik. Egy kavicságyon szűrődik le a felszín alá. Azok a termelőkutak, amelyek ellátják Budapestet, innen táplálkoznak. Azt vizsgáltuk, hogy amikor nagyon alacsony a Duna vízszintje, akkor ezek a kutak még mindig a Duna vizét termelik-e, vagy a háttérből talajvizeket. Az a jó hír, hogy a Duna ilyenkor is meghatározó. A kavicságy felszínén lévő élő mikrobiális közösségekből álló bevonat megszűri a szennyezőanyagokat kisvíz és nagyvíz idején is” – mondta Engloner Attila.

További részletek a Telex cikkében.