A forráshiány hizlalja a szívkatéteres várólistát

Alig egy hónapja számoltunk be arról, hogy a PTE Szívgyógyászati Klinikán több mint ezren vártak diagnosztikus katéteres vizsgálatra, illetve az elmúlt hónapokban csak a sürgősségi eseteket tudták ellátni finanszírozási hiány miatt. Dr. Szabados Sándortól, a klinika vezetőjétől megtudtuk, májusban megindultak az előre tervezett szívkatéteres vizsgálatok, mert tizenhétmillió forintos többlettámogatást kaptak az egyetemtől – írja a Dunántúli Napló.
 
- Az elmúlt hónapban több mint kétszáz tervezett katéteres vizsgálatot végeztünk el az akut ellátás mellett, ami azt jelenti, hogy a várólistán lévők számát ugyan nem tudtuk csökkenteni, de megállítottuk a további emelkedést – nyilatkozta dr. Horváth Iván, a szívkatéteres labor vezetője. Amennyiben továbbra is megkapjuk havonta ezt a támogatást, úgy őszre lecsökkenhet a várakozási idő 2-3 hónapra. Ha nem kapjuk meg, vagy csak egy részét, úgy a lista tovább emelkedik, az év végére elérheti az 1500–1600 főt – hangsúlyozta a labor vezetője.

Az elsődleges problémát a forráshiány jelentette, mert a szakmai felkészültség, az orvosi létszám, a műszerezettség (bár ez az elévülés határán van), mind a kórházi ágyak száma lehetővé tenné az ellátott betegek számának növelését – emelte ki dr. Szabados Sándor, aki hozzátette azt is, mivel a diagnosztikus szívkatéterezés nyereséges az egyetem számára, ezért lenne indokolt a tevékenység további támogatása.

Dr. Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központjának főigazgatója elmondta, rendezettebbé vált a Szívgyógyászati Klinika finanszírozása, ezzel magyarázható, hogy megindulhattak a diagnosztikus katéteres vizsgálatok is. A többi klinikán a várólista gyakorlatilag szinte semmit sem változott, maradtak a várakozási idők.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei szerint az országos online várólista-nyilvántartási rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a beteg választása az elsődleges, a beteget követi majd a pénz. Amikor a nyilvántartásban látható lesz, hogy például gerincműtétre az egyik intézményben 50 nap a várakozási idő, míg egy másikban sokkal több beteg mellett 250 nap, akkor ahhoz az intézményhez teszik a kapacitást, amelyhez a betegek ragaszkodnak. Így van rá esély, hogy egyes intézményekben jelentősen csökkenjen a sor – vélekednek a szakemberek.

Mindeközben a várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, illetve bizonyos szempontok szerint az újonnan életbe lépő rendszer még szigorúbb lesz.