A kávéadótól a cukorkaadóig

Bár hivatalosan még nem erősítették meg, hogy milyen árukra vetik ki a terhet, információk szerint az elvonás az előrecsomagolt élelmiszereket érinti, mégpedig a só- és cukortartalmuk függvényében. Idetartozhatnak például a cukrozott üdítők, az energiaitalok, a levesporok, a különböző chipsek és a dobozos jégrémek.

„Az egészségügyi termékdíj bevezetése nem példa nélküli, több országban alkalmazzák. Legelőször az Egyesült Államokban vetették ki, cukorkaadó néven. A tengeren túli országban ez ma is létezik, számtalan variációját alkalmazzák a különböző államokban - mondta Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa.

Az adószakértő jelezte, ez az elvonás fogyasztási típusú adónak minősül, így ha nálunk is bevezetik, minden bizonnyal vissza fogja vetni az érintett termékek keresletét, miután hazánkban magas a vásárlók árérzékenysége.

Lőcsei Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy több országban a fentiek fordítottját alkalmazták, azaz nem adót vetettek ki, hanem kedvezményt adtak az egészséges élelmiszerekre, például ezeket az árukat kisebb áfával terhelték. Ez a koncepció azonban sorra megbukott, mert veszélyesnek minősült a költségvetések szempontjából, azaz bevételkieséssel járt.

A kiszivárgott információk szerint várhatóan évi húsz-harminc milliárd forint folyhat be a büdzsébe a januártól startoló egészségügyi termékdíjból. Ez azt is jelenti, hogy a teher bevezetése leginkább népegészségügyi szempontból fontos, mert az ebből származó bevétel alacsonynak tekinthető.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a távirati irodának korábban elmondta, a jövő évi költségvetés tervezésekor már számolnak a termékdíjjal. A fő szempont, hogy az új adónem egyszerű és transzparens legyen, amely kevés adminisztratív költséggel jár. A befolyó pénzeket az egészségügyi kassza kaphatja meg, ez más országokban legalábbis így van.