A magyar egészségügy átalakításának 11 lehetséges pontja

Most dőlhet el, hogy a koronavírus-járvány elindít-e egy valós struktúraváltást a magyar állami egészségügyben – vélekedett Végh Attila a Portfolio-nak nyilatkozva. Az Európában is elismert kórházláncigazgató és válságmenedzser szerint nem kérdés, hogy átalakításra szorul az ágazat idehaza, és a járvány következményei meggyorsíthatják a folyamatokat. Összefoglaljuk 11 pontban, hogy a szakember szerint hogyan lehetne ezt a krízist megragadni annak érdekében, hogy lehetőségünk legyen az egészségügy átalakítására. Szívesen fogadjuk a vitaindítónak szánt cikkre érkező szakmai reakciókat, írásokat - írta a lap.

Az egyik alapvető feltétele a rendszer újjáépítésének a transzparens adatközlés a betegek ellátásának biztonságosságáról, például a mortalitás vagy a kórházi fertőzések hiteles mérése és publikálása intézményenként. Ezek az adatok már rendelkezésre állnak, de a közvélemény nem tud hozzáférni és azokat értelmezni. Ezt a fajta transzparenciát sok helyen használják Európában az ellátás biztonságosságának a növelése érdekében. Hasonlóképpen fontos lenne az ellátásminőség további két dimenzióját, a betegelégedettséget, és az ellátás eredményességét (outcome) mérni és publikálni.

Az elmúlt hónapokban a figyelem középpontjába került a kórházak adóssága, ami évente körülbelül 80 milliárd forint értékben termelődik újra. A hosszabb távú gazdálkodás és fenntarthatóság fontos kérdés, és nem csak Magyarországon probléma. Angliában például az adósság kordában tartása és a gazdálkodás szigorú ellenőrzése érdekében bevezettek egy olyan rendszert, ami a gazdálkodás hatékonyságát és a menedzsment teljesítményét méri. A gazdálkodáseredményességi mutatók alapján négy kategóriába sorolják a kórházakat: kiválóan, megfelelően, nem megfelelően és nagyon rosszul menedzselt intézményeket különböztetnek meg. Az utolsó két kategóriába tartozó intézmények esetén heti, illetve havi teljesítmény-ellenőrzést végeznek, és amennyiben nem sikerül javítani a teljesítményen, új vezetést jelölnek ki. Ilyen súlyú személyi felelősségre vonás esetén fontos, hogy a szubjektív véleményeken alapuló döntések helyett transzparensen követhető objektív mutatók alapján értékeljék a menedzsment munkáját. Ez abban is segít, hogy kiderüljön kik a legjobbak, akikről példát lehet venni, és kik azok, akik a feladatra nem alkalmasak. Ez az osztályozás más állami intézmények teljesítményénél is bevett gyakorlat. Például az iskolák esetén az éves osztályozás még a helyi ingatlanárakra is hatással van: szívesebben költöznek ez emberek jó minőségű állami intézmények közelébe. Ilyen jellegű átláthatóságra és politikailag is független felügyeletre itthon is nagy szükség lenne.

A kórházi osztályok átalakítása, átprofilozása is elengedhetetlen. Az egyik legnagyobb európai kórházlánc, a Capio korábbi volt elnök-vezérigazgatójaként az a véleménye, hogy meg kell határozni bizonyos komplex ellátások, beavatkozások és műtétek esetében az éves minimális számot, és ahol ezt nem tudják teljesíteni, ott azokat nem szabad végezni. Ennek a betegbiztonságosság a legfőbb oka: ahol évente csak néhányszor operálnak valamit, ott nem szereznek rutint, magabiztosságot és felkészületlenek az esetleges szövődményekre. A minimális volumen számok nemzetközileg meghatározott értékek, és Európában sok helyen alkalmazzák a kórházak átalakítására és átprofilozására. Bizonyos magas szintű sebészeti ellátások központosítására van szükség jól felszerelt megyei vagy központi kórházakban, ahová bárki, szükség esetén 30-45 percen belül eljuthat. Egyes esetekben ez a jelenleginél hosszabb utazást jelent, de cserébe gyakorlott teamek, jól felszerelt infrastruktúra mellett végeznék ezeket a beavatkozásokat. További részletek és pontok a cikkben