A passzív eutanázia kanyargós útja

A beteg nyilatkozatán túl háromtagú orvosi bizottság döntését kell kezdeményezni, csak így érvényes a végakarat.

Közjegyzői okiratba foglalta az életmentő kezelések megtagadását a Karsai Dánielhez hasonlóan ALS-ben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet. Az RTL Híradónak azt mondta, hogy a minisztériumtól kért állásfoglalás alapján kíván élni a passzív eutanáziával. Szerinte a jogi helyzet bonyolult és követhetetlen, mert az okiratot még jóvá kell hagynia egy háromtagú orvosi bizottságnak is.

A parlamentben hétfőn késő este tartottak vitanapot a témában, ahol Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár azzal érvelt, hogy az eutanázia passzív formájára jelenleg is van lehetőség: Minden cselekvőképes és önálló döntéshozatalra képes magyar állampolgár… életvégi döntés keretében nyilatkozhat arról, hogy milyen, az életet fenntartó, azt meghosszabbító kezelést választ vagy éppen utasít el.

Dunavölgyi Erzsébet így is tett, hosszú oldalakon keresztül sorolta fel, hogy milyen beavatkozásokról mond le előre, még cselekvőképessége tudatában, az okirat nem elég. Az egészségügyi törvény szerint a kezelések visszautasításának igényére egy háromfős orvosi bizottságnak is rá kell bólintania. Szabályozott, hogy milyen orvosokból kell állnia, ám ennél több a törvény szövegéből nem derül ki. Erzsébet nem tudja, hogy hol kell és egyáltalán neki kell-e keresnie ezt a bizottságot. A minisztérium szerint igen. Az RTL Híradónak azt írták: a háromtagú orvosi bizottság összehívását a betegnek kell kezdeményeznie a kezelőorvosánál.

További részletek a teljes riportban