A patikák nem ajánlották föl a betegnek az olcsóbb készítmény kiváltásának lehetőségét.
Jelentős összegeket von el a Széll Kálmán-terv a gyógyszerek köztámogatására fordítható keretből, nem kis feladatot jelent tehát az egészségpolitikának, hogy kevesebb pénzből ugyanannyi beteg gyógyszerkiváltásához adjon pénzügyi segítséget a befolyt járulékokból és adókból. A generikus – azaz a hatóanyagok alapján történő gyógyszerhelyettesítési – program ma még nem működik a tervezett szinten. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke elmondta, egy kormányjelentés szerint az esetek számottevő részében a patikák nem ajánlották föl a betegnek az olcsóbb készítmény kiváltásának lehetőségét. Pedig ehhez az információhoz a betegnek mindenképpen joga lenne hozzáférni, hogy a gyógyszerész segítségével döntést hozhasson.
Az olcsóbb orvosság egyébként jelentősen, jövőre például milliárdokkal csökkenti a gyógyszertárak árrésbevételeit a köztámogatott készítmények után. Ezt nyilván ellentételeznie kell az államnak azért is, mert a Molnár Lajos-féle liberalizációt követően a patikai gyógyszerellátás végre ismét nemzeti érdekkörbe kerülhetett. Hankó Zoltán a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége által rendezett minapi konferencián számolt be arról, hogy a kompenzációt nem kérik elvtelenül, ahhoz több pontban számon kérhető szolgáltatásokat is kínálnak. Ilyen a többi között a patikai gyógyszerkészítés vagy a gyógyszerészi gondozás.
Az alelnök a Magyar Hírlapnak elmondta, a kórházak állami felügyelet alá vonása hosszú távon arra is lehetőséget adhat, hogy gyógyszerbeszerzéseiket össze lehessen hangolni a lakossági patikákéval. Mivel a kórházak terápiás bizottsága amúgy is csak meghatározott hatóanyagokat preferál egy-egy betegségcsoportban – és ezeket a készítményeket nagy mennyiségben, és ezért olcsóbban szerzik be a gyártóktól –, a hazatérő betegnek ugyanezt az orvosságot írná föl háziorvosa.