A rákot is könnyebb virtuálisan utolérni

A  bioinformatikusok olyan fehérjéket vizsgálnak, amelyeket vagy nagyon nehéz előállítani tiszta, vizsgálható állapotban, vagy olyan folyamatok felderítését tűzték ki célul, amelyek a másodperc milliomod része alatt zajlanak le, ezért technikailag lehetetlenség „élőben" közel kerülni hozzájuk. Simon István, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a fehérjeszerkezet-kutató csoport vezetője csaknem negyven éve felhagyott a hagyományos laboratóriumi kísérletekkel. Az USA-ban, a Cornell egyetemen eltöltött hónapok alatt ugyanis megismerkedett a számítógépes vizsgálati módszerekkel, amelyek új utat nyitottak meg számára a fehérjeszerkezet kutatásában – olvasható a nol.hu portálján.

Simon professzor az elmúlt két évtizedben két nagy fehérjecsaládot vizsgált, egyik a membránba ágyazott fehérjék családja. A másik vizsgált fehérjecsaládról, az úgynevezett rendezetlen fehérjék létezéséről a XX. század végéig nem is tudtunk, a hagyományos fehérjevizsgáló módszerek nem ismerték fel azokat a fehérjéket, amelyek nem csapódtak ki forralásra, vagy nem volt a fehérjékre jellemző fényelnyelésük. A budapesti kutatócsoport dolgozta ki eddig az egyetlen olyan módszert, amellyel azonosíthatók ezek a rendezetlen gének, és amellyel meg lehet határozni, hogy e rendezetlen fehérjéknek mely darabkája tud más fehérjéhez kötődni.

Ezeknek a darabkáknak a gyógyszerrel való blokkolása bonyolult élettani folyamatokat tud majd befolyásolni – ebben áll a felfedezés jelentősége.