• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A rengeteg kórházi hulladék veszélyezteti az egészséget

Lapszemle 2022.03.28 Forrás: hang.hu
A rengeteg kórházi hulladék veszélyezteti az egészséget

A WHO szerint világszerte minden harmadik egészségügyi intézmény nem kezeli biztonságosan az egészségügyi hulladékot.

Az egészségügyi, kórházi hulladék kezelése már a koronavírus-járvány előtt is komoly globális problémának számított. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének (WHO) egy témában kiadott friss jelentése szerint a veszélyes hulladékok leginkább a szegényebb országokat veszélyeztetik, ahol a szemét nagy részét egyszerűen nyílt gödrökben égetik el, vagy a végletekig kihasznált, elavult égetőkben, ahol nincs szennyezés-ellenőrzés. A használt kesztyűk, tesztkészletek és fecskendők tömeges égése mérgező szennyeződéseket bocsát ki - idézte a hang.hu.

A WHO szerint világszerte minden harmadik egészségügyi intézmény nem kezeli biztonságosan az egészségügyi hulladékot – Afrikában ez az arány még rosszabb, mintegy 60 százalékos. A Covid-19-járvány az egészségügyi hulladék mennyiségének jelentős növekedéséhez, az erőforrásokkal ellátott egészségügyi létesítmények túlfeszítettségéhez és a szilárd hulladék környezeti hatásainak súlyosbodásához vezetett.

Az is fontos cél, hogy elkerüljük bizonyos védőfelszerelések túlzott használatát, különösen a kesztyűkét, amelyek világszerte az orvosi hulladék hatalmas részét teszik ki – erről már egy berlini mérnök beszélt egy amerikai tudományos szaklapnak. Ute Pieper szerint a minimális kockázatú környezetben dolgozó egészségügyi dolgozók, például az oltóanyagokat beadó emberek gyakran használnak kesztyűt megszokásból vagy a fertőzéstől való félelemből, holott „a legtöbb bizonyíték arra utal, hogy a koronavírus-fertőzés fő útja a kilélegzett légúti részecskéken, nem pedig a szennyezett felületeken keresztül történik”. A WHO irányelvei szerint kesztyűre csak akkor lehet szükség, ha koronavírusban szenvedő betegeket ápolnak. Továbbiak a teljes cikkben