A WHO szerint világszerte minden harmadik egészségügyi intézmény nem kezeli biztonságosan az egészségügyi hulladékot.
Az egészségügyi, kórházi hulladék kezelése már a koronavírus-járvány előtt is komoly globális problémának számított. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének (WHO) egy témában kiadott friss jelentése szerint a veszélyes hulladékok leginkább a szegényebb országokat veszélyeztetik, ahol a szemét nagy részét egyszerűen nyílt gödrökben égetik el, vagy a végletekig kihasznált, elavult égetőkben, ahol nincs szennyezés-ellenőrzés. A használt kesztyűk, tesztkészletek és fecskendők tömeges égése mérgező szennyeződéseket bocsát ki - idézte a hang.hu.
A WHO szerint világszerte minden harmadik egészségügyi intézmény nem kezeli biztonságosan az egészségügyi hulladékot – Afrikában ez az arány még rosszabb, mintegy 60 százalékos. A Covid-19-járvány az egészségügyi hulladék mennyiségének jelentős növekedéséhez, az erőforrásokkal ellátott egészségügyi létesítmények túlfeszítettségéhez és a szilárd hulladék környezeti hatásainak súlyosbodásához vezetett.
Az is fontos cél, hogy elkerüljük bizonyos védőfelszerelések túlzott használatát, különösen a kesztyűkét, amelyek világszerte az orvosi hulladék hatalmas részét teszik ki – erről már egy berlini mérnök beszélt egy amerikai tudományos szaklapnak. Ute Pieper szerint a minimális kockázatú környezetben dolgozó egészségügyi dolgozók, például az oltóanyagokat beadó emberek gyakran használnak kesztyűt megszokásból vagy a fertőzéstől való félelemből, holott „a legtöbb bizonyíték arra utal, hogy a koronavírus-fertőzés fő útja a kilélegzett légúti részecskéken, nem pedig a szennyezett felületeken keresztül történik”. A WHO irányelvei szerint kesztyűre csak akkor lehet szükség, ha koronavírusban szenvedő betegeket ápolnak. Továbbiak a teljes cikkben