A salgótarjáni kórházból is mennek el a dolgozók

Vannak, akik külföldön próbálnak szerencsét, de egyre jellemzőbb lesz más szakképesítések megszerzése, más területeken való elhelyezkedés. A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban sincs ez másképp.

A nővérek elvándorlása bizonyos mértékben itt is jelen van. Többen mentek el Londonba, Írországba és volt aki Kaliforniába. Kiutaztak egy évre szerencsét próbálni, nyelvet tanulni, de mostanra már bedolgozták magukat és senki nem jött vissza. Eddig öten mentek el, jellemzően a kvalifikáltabb, fiatalabb generációból. Voltak közöttük műtősök, diplomás ápolók és volt olyan is, aki nem az egészségügyben helyezkedett el - mondta dr. Vekszlerné Vukovics Éva, a Szent Lázár Megyei Kórház megbízott ápolási igazgatója.

Elmondta azt is: az alacsony kereseti viszonyok miatt elindult egyfajta migráció a fővárosi kórházak felé is. Már harmincezer forinttal több kereset és a cafetéria is elég ahhoz, hogy más kórházakban vállaljanak munkát. Helyben ugyanis nincs rá lehetőség, hogy pluszjuttatásokat adjanak a dolgozóknak, holott szükségszerű, időszerű, indokolt és megérdemelt dolog lenne. A működés, illetve a feltételek megteremtése és fenntartása felemészti azokat a pénzeket, amelyekből gazdálkodni lehet. Csak reménykedni tudnak abban, hogy a januári átszervezésekkel, átalakításokkal méltányosabb juttatások lesznek a fővároson kívüli egészségügyi intézményekben is – fejtette ki az igazgató.

Lukács Józsefné, a pásztói Margit Kórház ápolási igazgatója elmondta, intézményükben eddig még nem jeleztek külföldi munkavállalást az ápolók körében. A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetre sem jellemző a nővérek külföldi munkavállalása. - Igaz, hogy a város a határ szélén van, de innen nem mennek át a nővérek Szlovákiába - tájékoztatott Magyar Mónika ápolási igazgató. Szerinte az elvándorlás inkább a nyugati megyékre jellemző, Sopronból például sok nővér keres munkát Ausztriában, Nógrád megyében azonban nagy a „röghözkötöttség", itt a család, a ház, a föld.