A totális leigázást szolgálta a mértéktelen nemi erőszak

Ezt állítja a nők elleni háborús nemi erőszakkal foglalkozó történész, Pető Andrea, a Közép-Európai Egyetem tanára. A professzor asszony épp ezen interjú közzététele idején tart Tallinban előadást a szovjet katonák által elkövetett magyarországi erőszakról – olvasható a Magyar Nemzet – online oldalán.

Mennyiben érdekli az észteket az, hogy Magyarországon hány nőt erőszakoltak meg a dicsőséges Vörös Hadsereg katonái 1944–45-ben?

– Bízom benne, hogy nagyon is érdekli őket, hiszen valamiért az ottani kutatások e téren ma még gyerekcipőben járnak. Tallinnak is megvan a maga Terror Háza, ott A Megszállások Múzeumának hívják. Ez a múzeum a német és szovjet megszállás témakörére fókuszál. A Magyar Kulturális Intézet szervezésében fogok itt előadni.

Pedig gondolom, nekik is vannak e téren történelmi tapasztalataik, tekintettel a balti államok szovjet annektálására.

– A szovjet és német annektálásra – tegyük hozzá, hiszen hol az egyik, hol a másik birodalom szállta meg őket. A megszálló katonák által a civil lakosságon elkövetett erőszakos megnyilvánulások természetrajzában számottevőek a különbségek, ahogy a balti népeknek a megszállókhoz való viszonyulását illetően is változatos a kép. Viszonylag kevés szó esik például olyan kínos kérdésekről, hogy a Baltikum lakossága milyen mértékben kollaborált a nácikkal a zsidók deportálásában, miután 1939-ben, a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében a Harmadik Birodalom fennhatósága alá kerültek. Szívesebben beszélnek arról, hogy mi történt akkor, amikor Sztálin hadserege a náci Németország visszaszorítása kapcsán 1944–45-ben „felszabadította" őket. Az ottani történettudomány (is) elsősorban a politikatörténetre fókuszál, így az én szakterületem, a társadalmi nemek története, a társadalmi történet kutatása új megközelítést jelent a számukra. Alapvetően tabutéma a nők elleni háborús erőszak.

Azért tabu, mert a szexről még a hatvanas években lezajlott „szexuális forradalom" után sem illő fennhangon beszélni?

– A második hullám feminizmusának nyelve távolról sem elfogadott sem Magyarországon, sem Észtországban, bár ott a skandináv hatásra előrébb járnak. De hogy a feminizmus valóban átalakította volna a tudományt, arról még nem beszélhetünk. Tévedés azt hinni, hogy a katonák által véghezvitt nemi erőszak szexuális indíttatású cselekmény volna. Arról van szó, hogy a győztes a diadalát a legyőzött fél asszonyának megerőszakolása révén még teljesebbé kívánja tenni. Az erőszakoló úgy érzi, a nők, asszonyok a legyőzött férfiak tulajdonai, tehát meggyalázásukkal a „tulajdonosokat" győzik le újra és újra. Egy nemi erőszak során nem Szergej erőszakolja meg személy szerint Erzsikét, hanem Szergej az ellenséges katona tulajdonát, annak partnerét. A háború után hazatérő férfiak, akiknek az asszonyait megerőszakolták, érthetően igyekeztek hallgatni róla.

Még jó! Ugyan melyik férfi hirdetné, hogy a feleségemet megerőszakolták, amíg a fronton voltam? És az áldozatok is hallgattak...

– Mert a nők is szégyenként élik meg, és maga a közösség is akaratlanul megbélyegzi őket. A megerőszakolt nő „értéke" csökken a szűkebb közösségben. De lássuk be, nincs is olyan szókincs, nem létezik az a narratív eszköztár, amellyel erről egyáltalán lehetne beszélni. Gondoljuk el: már az „erőszak" szó is sok mindent jelenthet, még a „nemi" előtaggal együtt is. Legfeljebb körülírni, sugalmazni lehet, mi történt. A tartalmát a meglevő eszköztárral, gyakran irodalmi fordulatokkal lehet elmondani. Ezt tapasztaltam a megerőszakolt nőkkel készült interjúim során is.

Vannak megbízható írott források arról, hogy hány nőt erőszakoltak meg Magyarországon a háború idején?

– Egyetlen olyan írott dokumentum van, ami alapján általános számokat mondhatunk: a nemi betegségekről felvett orvosi jegyzőkönyvek. Egy ausztriai kutatás révén tudjuk, hogy a megerőszakoltak mintegy 30 százaléka kapta meg a nemi betegséget. A praktikusan 1945. január–februárban felvett kórlapok alapján tudjuk becsülni az érintettek számát. A számot azért is nehéz meghatározni, mert ugyan mennyinek számoljuk el, ha egy nőt egy férfi több alkalommal, vagy több férfi egymás után erőszakolt meg? Ez felvet etikai kérdéseket is: a kutatás vajon nem ismétli-e meg az erőszakot?

A nem kívánt terhességek mutatószámai nem jelentenek támpontot?

– Magyarországon 1945. februárjában teszik bizottság által jóváhagyottan és ingyenesen elvégezhetővé az abortuszt, mivel elképesztő mennyiségű nő jelentkezik a nőgyógyászánál nemi erőszak következtében létrejött terhesség ügyében. Arra viszont nincsenek adatok, hogy a terhességük megszakítását kezdeményező nők közül ténylegesen mennyit erőszakoltak meg, és mennyien csak nyilatkoztak erről, de valójában szerelmi viszony eredményeként lettek állapotosak.