A válság kikezdte a dolgozók egészségét

Több táppénz-kifizetési ellenőrzésre számíthatnak augusztustól a foglalkoztatók. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a változó jogszabályokkal magyarázza a szigorítást. Nem céljuk azonban minél több büntetést kiszabni, inkább arra törekszenek, hogy a munkaadók a továbbiakban a módosításokhoz igazodjanak.

Az OEP szakértői arra számítanak, hogy az intézkedések hatására valamelyest visszaszorul a passzív jogon járó táppénz. Az év első felében ugyanis több régióban megugrott az ilyen esetek száma, jellemzően ott, ahol a válság miatt tömegével zártak be üzemek, szűntek meg vállalatok. A recesszió főleg az iparban tombol, s ezt az egyébként fejlettnek tekintett térségek - a Dunántúl nyugati és középső részei -szenvedik meg jobban.

Bukodi Zsolt, az OEP felügyeleti ellenőrzési főosztályának vezetője szerint valóban érezhető, hogy a válság hatására egyre több a táppénzigénylés: régiótól függően 20 és 40 százalék közötti mértékű növekedést tapasztaltak az elmúlt hónapokban tavalyhoz képest. A recesszió nem válogat, elsöpör olyan nagy foglalkoztatókat is, ahol kifizetőhely működik - ez viszont fejtörést okoz az egészségbiztosítás dolgozóinak, akiknek szorgalmasan kell figyelniük a felszámolásokról, cégbezárásokról szóló híreket. A táppénzt folyósító biztosító ugyanis ilyenkor hitelezőként lép fel, s ha kicsúsznak a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidőből, keresztet vethetnek kintlevőségeikre.

A rendelkezésre álló adatok alapján nem vonható le az a következtetés, hogy az elbocsátások elől jogalap nélkül menekülnének táppénzre az alkalmazottak. Bukodi Zsolt szerint valós élethelyzet, hogy a leépítéssel fenyegetett dolgozón úrrá lesz a stressz, ami indokolja a táppénz megállapítását. Probléma inkább abból szokott származni, hogy a táppénz lejelentésekor (az illetékes egészségbiztosítási pénztárba) a nem rendszeres jövedelmeket is rendszeresként tüntetik fel a foglalkoztatók.

Arra is figyelnie kellene a munkaadónak, hogy a táppénz a kieső kereset pótlására szolgál. A biztosító ellenőrzésén bizonyára fennakad például az albérleti támogatás, ha azt a keresőképtelenség ideje alatt is folyósítják a munkavállalónak. Az ellenőrök felvértezetten végzik munkájukat: számítógépes adatbázisból tudják kikeresni, hogy a vizsgált személy rendelkezik-e például két év folyamatos biztosítási jogviszonnyal.

Ezekben a hetekben bővítik az adattárat az adóhatóságtól származó havi járulékadatokkal. Az elektronikus segítség el is kél, az országban összesen mintegy 180 ellenőr tevékenykedik. Munkájukba „besegít" a lakosság is, gyakran érkezik civil bejelentés „gyanús táppénzesekről", jellemzően a szomszédokról. Amennyiben megbukik az ellenőrzésen a táppénzigénylés, a biztosító a foglalkoztatónak fizetési meghagyást küld, de adott esetben mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot is kivetnek. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben rögzítik a fizetési meghagyás tényét, ami ellen a foglalkoztató jogorvoslattal élhet.

Első fokon a meghagyást kiadó biztosítóhoz fordulhat a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül. Másodfokon az OEP jár el, végül bírósághoz fordulhat a munkaadó. Idén az első negyedévben 457 fizetési meghagyásról született döntés, míg tavaly az egész évben 18Ó7 -miközben az előző évben összesen 813 ezer biztosított ellátását ellenőrizték. Vagyis a válság érdemben nem növelte az ilyen esetek számát, a dolgozók egészségi állapotát valóban megviselték ezek a hónapok.